Varga Mihály: állam- és kormányfői szinten kell dönteni az eurózóna-büdzséről

Az eurózóna-költségvetés nem lehet átfedésben az Európai Unióban már létező eszközökkel és célokkal, mert az tovább mélyítené a régiók közötti különbségeket és akadályozná az egységes piac megerősítését – hangsúlyozta Varga Mihály az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) kibővített brüsszeli tanácskozásán a Pénzügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint.

A magyar pénzügyminiszter szerint az ügy fontossága miatt az uniós költségvetésen belül létrehozandó büdzsé legfőbb jellemzőiről az Európai Unió állam- és kormányfői szintjén, egyhangúlag szükséges döntést hozni.

A közlemény szerint Varga Mihály felidézte: az állam- és kormányfők tavaly decemberben döntöttek arról, hogy meg kell kezdeni egy, az eurózóna számára létrehozandó költségvetés kialakítását. Eredetileg Németország és Franciaország tett javaslatot erre a megoldásra, ami végül a vezetők döntése alapján nem az eredeti szándékok szerint valósul meg.

Az EU hétéves költségvetési keretének részeként jön létre egy olyan eszköz, amelynek célja az eurózóna versenyképességének és konvergenciájának erősítése. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a tárgyalások során Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az új eszközt valóban a többéves pénzügyi kereten (MFF) belül hozzák létre, és így az arról szóló döntés csakis teljes EU27-es konszenzussal, az euró-övezeten kívüli tagállamok érdekeit teljes mértékben figyelembe véve születhessen meg.

A magyar álláspontot ismertetve Varga Mihály kiemelte, hogy az eurózóna-költségvetés forrásai csakis a már meglévő uniós politikák és programok forrásain felül értelmezhetők, vagy a többéves pénzügyi keret főösszegének megnövelésével, vagy az eurózóna-tagállamok által fizetendő többletbevételek bevonásával.

Magyarország nem támogatja, hogy az uniós pénzügyi keret bármely elemét erre a célja használják – jelezte a tárcavezető.