A boldogságtérkép és a lakásárak viszonya

Noha Budapest kimagaslik a lakásáraival, a fővárosban nem túl boldogok az emberek, Salgótarjánban és Miskolcon viszont — bár továbbra is az utolsó helyen állnak — javult a helyzet. A nemrég elkészült boldogságtérkép és a lakás­árak összevetésével érdekes összefüggésekre derült fény.

Fotó: Havran Zoltán

A Magyarország 832 településén élő, 17–89 éves férfiak és nők megkérdezésével végzett 2019-es boldogságtérkép eredményei szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de földrajzi helyzettől függően nagy eltérésekkel. – A boldogságindex és a lakásárak között a legnagyobb ellentmondást Budapesten találjuk. A főváros boldogsági mutatója bőven az országos átlag alatt van, annak ellenére, hogy az ország legdrágább részei éppen a főváros kerületei – mutatott rá Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője.

Fotó: Havran Zoltán

A megyeszékhelyek közül Tatabánya lett Magyarország legboldogabb városa, ahol a múlt évben átlagosan 212 ezer forintos négyzetméteráron lehetett téglalakáshoz jutni. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb, de Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron is emelkedett a boldogságszint. A felsorolt településeken 2017-hez viszonyítva a múlt év végére tíz és húsz százalék közötti mértékben nőtt a téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterára. A debreceni téglalakások négyzetméterenkénti 329 ezer forintos ára nem sokkal marad el a legboldogabbnak tartott Győr 331 ezres árszintjétől.

Hiába nőtt a boldogsági szint Miskolcon és Salgótarjánban, a két kelet-magyarországi város továbbra is az utolsó két helyet foglalja el az országos ingatlanrangsorban. Az OC adatai szerint Salgótarjánban a 2017 és 2018 között lezajlott 18 százalékos áremelkedés ellenére sem éri el a téglalakások négyzetméterára a százezer forintot. Az elemzők meglepetésére csökkenő boldogsági szintről számoltak be Kecskemét, Veszprém, Zalaegerszeg és Szombathely lakosai, noha e városokban 2017-hez képest átlagosan 15 és 25 százalékkal drágábban lehetett lakáshoz jutni a múlt évben.