Szárazság után újra pénzeső

Kissé megtorpant az év elején az uniós támogatások kifizetése, ám aggodalomra semmi ok. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint Magyarország kedvezőbb és nagyobb mértékű támogatásokban részesült az elmúlt években a korábban vártnál, a statisztika pedig azt mutatja, hogy a pályázatok iránti érdeklődés is egyre erősebb. Eddig 124 ezer pályázó már elnyert 5700 milliárd forintot.

Brüsszelnek az új források elosztásánál a brexit mellett számolnia kell a migráció gazdasági hatásaival és az innovációs forradalom erősödésével Fotó: Reuters

Brüsszelnek az új források elosztásánál a brexit mellett számolnia kell a migráció gazdasági hatásaival és az innovációs forradalom erősödésével
Fotó: Reuters

Fókuszban a cégek

Miután rövid időn belül két nemzetközi hitelminősítő is elismerte hazánk gazdasági teljesítményét, ez is serkentheti a mostani pénzügyi ciklus pályázatainak a felpörgését. Noha a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s kedvezőbb adósbesorolása közvetlen kapcsolatot nem gyakorol a pályázati rendszerre, a pozitív döntés meghozza a vállalkozói kedvet – mondta a Magyar Nemzetnek a Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó értékesítési igazgatója.

Madarász András ismertetése szerint népszerűek az alacsony kamatozású, illetve kamatmentes hitelek, ezek lehetőségével is érdemes élni az uniós támogatások mellett, miután azzal párhuzamosan, hogy azonnal megkezdhető a fejlesztés, beruházás, közben a bank pénzét használjuk, és addig is produktívan tudunk bánni az önrésszel. A brüsszeli forrásokkal kapcsolatban a szakértő kiemelte: az elmúlt években Magyarország a gazdasági, pénzügyi felzárkóztatása érdekében kedvező és nagyobb mértékű támogatásban részesült, a statisztika pedig azt mutatja, hogy a pályázatok iránti érdeklődés is magasabb.

– Ami a pályázatok szempontjából ideális cégméretet illeti, a fő célközönség a kkv-szektor, amely egyértelműen jobban támogatott. Az már más kérdés, hogy ténylegesen jobban is járnak-e az érintett vállalkozások. Most azt látjuk, hogy sok esetben nincs még támogatói döntés, és nem fogyott ki a támogatói keret sem. Nem tudjuk, mennyi felszabaduló pénzre számíthatunk, az viszont biztos, hogy kalkulálunk vele, különös tekintettel a konvergencia régióra – fejtette ki a szakértő.

Ami a megjelenő pályázatokat, felhívásokat illeti, például egy termelői vállalkozásnak több támogatási lehetősége van, mint egy kereskedelminek. Országosan jelenleg az Ipar 4.0 program, valamint hazai forrásból az NFA mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására lehet számítani, amelyek ugyan nem uniós programok, ám annál fontosabb pályázatok. Ha az EU-s pályázatokat, illetve a kevésbé fejlett régiókat vesszük figyelembe, akkor ott vannak a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program lehetőségei.

Ezek közül várható a Gyors növekedésű (gazella) vállalkozások komplex fejlesztései­nek támogatása című pályázat. A közép-magyarországi régióban pedig jelenleg a Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel című pályázat nyitott, ám hamarosan lezárul a beadás lehetősége – hívta fel a figyelmet Madarász András.

Arra a kérdésre, hogy az említett támogatási arányoknál a százalékos szóródás gond-e, az igazgató kifejtette: ez esetben az a meghatározó, hogy konvergencia-, azaz felzárkóztatási vagy a fejlettebb közép-magyarországi régióról beszélünk. A Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) pályázatoknál szigorúbbak a feltételek, illetve a támogatási arány is kisebb. Azt viszont tény, hogy az ügyintézés lassabb. Ami pedig a lehetőségeket illeti, Budapesten és Pest megyén kívül könnyű támogatást találni, ám nem mindegy, milyen jellegűről beszélünk: hitellel kombinált, kutatás-fejlesztési, energetikai vagy éppen gyakornoki.

A költségvetési szervek pályázataival kapcsolatos tapasztalatairól a szakértő elmondta: azok aránya elég alacsony és területi lebontástól is függ. Nekik országosan most a Magyar falu program jelent jó lehetőséget, amelynek az első két kiírása két hete jelent meg, márciusban már lehet pályázni és nagyon jó lehetőségnek minősül. A nonprofit kategória pedig alig támogatott. Jelenleg a legnépszerűbbek a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatai és a Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése kombinált hitellel. A Vidékfejlesztési program esetében kedvelt konstrukció a Borszőlőültetvény telepítés támogatása és a Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban.

Fellélegző agrárium

Az agrártámogatással, illetve a felzárkóztatási programok forráselosztásával kapcsolatosan a napokban döntött úgy az Európai Parlament (EP), hogy annak mértéke a mostani ciklushoz képest a következő uniós költségvetési ciklusban nem csökkenhet a 2018-as árak reálértékén számolva. Ez sokaknak megnyugtató, ugyanis egy tavalyi javaslat a közös agrárbüdzsé, illetve kohéziós források 2012 utáni lefaragását tartalmazta a hétéves keret költségvetésére vonatkozóan. Ha ez bekövetkezett volna, akár 24 százalékkal, azaz 5,7 milliárd euróval kevesebb brüsszeli támogatást kaptunk volna.

Gyévai Zoltán, a Bruxinfo szakértője érdeklődésünkre elmondta: az EP döntése még nem jelent végleges megoldást, hiszen a következő ciklus költségvetésének keretszámairól (főösszeg, egyes fejezetek keretei, azok belső arányai) nem a parlamentnek, hanem az Európai Tanácsnak kell majd dönteni. Ez az állam-, illetve kormányfőkből álló testület voksolhat arról, hogy a tagállamok mekkora forráselosztásban részesülnek, ebbe az EP-nek nincs beleszólása. Akár idén ősszel, de 2020-ig mindenképpen ítélkezhetnek rólunk.

Az uniós szakértő hangsúlyozta: semmi nem dőlt el, még minden lehetséges. Mint fogalmazott: bízik a kedvező döntésben, hiszen a mostani ciklusban is rossz pozícióból indultunk, és mégis több milliárd euróval több forráshoz jutottunk a vártnál. Azaz – a bizottsági javaslatoktól eltekintve – a tagállamok mindig megkínálják még egymást némi forrással – tette hozzá.

Ami a brexit uniós forrásokra gyakorolt várható hatását illeti, Gyévai Zoltán szerint ez csak a kiindulópontnál lényeges, ugyanis ha a britek elhagyják az EU közösségét, akkor nettó 12-13 milliárd eurós lyuk tátong majd a közös büdzsében, ami azt jelenti, hogy az összes forráselosztásban kilenc-tíz százalékkal kevesebb pénz jut az országok támogatására. A kieső összeget pedig a tagállamok valószínűleg teljes mértékben nem pótolják. A szakértő szerint mindenképpen lényeges, hogy az új forráselosztásnál több, ebben a pénzügyi ciklusban meggyökerező kihívással is számolni kell: a brexit mellett a másik kiemelt tényező a migráció gazdasági hatása, de nem elhanyagolható az innovációs forradalom serkentő jelenléte sem.

Ezen adottságok és körülmények együttesen hatnak a forráselosztásokra is, hiszen a kutatásokra, fejlesztésekre is nagyságrendekkel több pénzt kell fordítani. A szakértő szerint az is említést érdemel, hogy Brüsszel a 2014–2020 között rendelkezésünkre álló pénzügyi keret még csupán alig harmadát használta el. Aggódni viszont nem kell, hiszen a pénzek kifizetése 2023-ig engedélyezett.