A februárban bejelentett családvédelmi intézkedések gazdaságpolitikai vonatkozásairól a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett tanácskozáson az államtitkár kifejtette: a munkaerő-helyzetet egyebek közt azzal próbálja javítani az akcióterv, hogy a kisgyermekes anyákat igyekszik visszacsábítani a munkaerőpiacra. Emellett a nyugdíjaskorúak közül is több tízezer ember tovább foglalkoztatható. A kormány azzal számol, hogy összességében mintegy háromszázezer ember tekinthető munkaerő-tartaléknak.
A családvédelmi akcióterv a komplex hatások révén ösztönzi a beruházásokat és a lakossági fogyasztás bővülését, emellett segíti a humántőke fejlesztését, például a továbbtanulást – mondta Gion Gábor.
Az államtitkár kitért arra, hogy idén az akcióterv költségvetési hatása a GDP 0,3 százalékát, jövőre 1,1 százalékát teszi ki. Emellett azonban növekedési többlettel is jár, az idén a GDP-t 0,1-0,2 százalékkal, 2020-ban 0,3-0,5 százalékkal emelheti meg.
Hozzátette: ezzel együtt a hiánycélra sem az idén, sem jövőre nem gyakorol hatást.
Kedvezőnek ítélte, hogy mivel az akcióterv a beruházásokat bővíti, ezáltal nőhetnek az adóbevételek.
