Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

A kutatás francia munkacsoportjának vezetője Sophie Creuzet, az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc sejtpopuláció kutatásának nemzetközileg elismert szaktekintélye – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

A kutató munkája során többek között arra keres választ, hogy ennek a sejtpopulációnak a sejtjei milyen szervekbe jutnak el, és az embrionális fejlődés során őket ért hatásoknak milyen szerepük van az idegrendszer fejlődési zavarának hátterében húzódó kórképek kialakulásában.

Magyar oldalról a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Őssejt- és Kísérletes Embriológia Laboratóriuma LymphoCrest munkacsoportjában Bódi Ildikó és H.-Minkó Krisztina a ganglionléc szerepét vizsgálják a csecsemőmirigy (thymus) fejlődésében. (A ganglionléc a gerinces embriókban megjelenő átmeneti, multipotens, vándorló sejtpopuláció, amelyből a perifériás idegrendszer idegi és gliális elemeitől kezdve a bőr pigmentsejtjein át számos struktúra származtatható.)

A mellkasban elhelyezkedő thymus, más néven csecsemőmirigy, a T-limfociták érésének legfőbb helye, korábbi vizsgálatok szerint fejlődésében a ganglionléc is fontos szerepet tölt be. A ganglionlécsejtek nem megfelelő érése és vándorlása következtében DiGeorge-szindróma alakulhat ki, melyben a csecsemőmirigy fejlődése is érintett. A veleszületett betegség egyebek mellett a szív- és nagyérfejlődési rendellenességgel, a mellékpajzsmirigyek és a csecsemőmirigy hiányával vagy alulfejlettségével jár.

A kétoldalú tudományos és technológiai együttműködéseket támogató TÉT-pályázatot elnyerő magyar kutatócsoport célja, hogy a francia kutatókkal közösen vizsgálják a ganglionléc szerepét a csecsemőmirigy fejlődése során, a ganglionlécsejtek esetleges szerepét a thymusban fejlődő T-limfociták szelekciójában.

A magyar kutatók munkájuk során a pitvari sövénydefektussal született gyermekek csecsemőmirigyében eddig fel nem ismert morfológiai elváltozást mutattak ki, amelyet állatmodellen is sikerült igazolniuk. Feltételezésük szerint az abnormálisan fejlődő csecsemőmirigy kialakulása a sövénydefektussal párhuzamosan megjelenő kórkép, amelynek valódi oka a ganglionlécsejtekben zajló jelátviteli folyamatok hibás szabályozásában keresendő. További vizsgálataikban szeretnék felderíteni a szív- és csecsemőmirigy-rendellenességek összefüggéseit, illetve a ganglionléc szerepét ezekben a folyamatokban.