A pénzügyminiszter kiemelte: a magyar gazdaság megfelelő működési környezetet kínál a pénzügyi szektornak, így a szektor hitelezési tevékenységével nagymértékben segíti a magyar vállalkozások növekedését, a versenyképesség javítását és a beruházások bővülését.
Közös érdek, hogy a gazdaságpolitika és a bankok tevékenysége egy irányba haladjon, a piacgazdaság megfelelő működéséhez ugyanis a gazdaságpolitikai célokat támogató pénzintézeti rendszer kell – emelte ki Varga Mihály, hozzátéve, hogy a bankoknak is fontos a gazdasági stabilitás, a fenntartható növekedés és az ország hosszú távú pénzügyi egyensúlya, Magyarországon pedig ma már mindez adott.
A hazai pénzintézetek teljesítményét értékelve a miniszter elmondta: tavaly az elmúlt három év legmagasabb kamateredményét számolhatták el, de érdemben növekedtek a jutalék- és díjeredmények is.
A szektor erősségét mutatja az elmúlt 30 évre visszatekintve az is, hogy van olyan magyar bank, amelynek több térségbeli országban is van leánybankja, és ezek eredményesen igazítják a hazai üzleti modellt a fogadó ország piaci elvárásaihoz – ismertette a tárcavezető.
Varga Mihály köszönetét fejezte ki a bankszövetségnek azért a munkáért, amellyel számos kormányzati program eredményességéhez hozzájárultak, megemlítve például a családi otthonteremtési kedvezményt, illetve az akadálymentesítési támogatást.
A miniszter úgy fogalmazott: „hasonló segítségre számítunk a minap elfogadott, a fiatalok családalapítását támogató babaváró kölcsön eljuttatásában is”. Megerősítette: minden eddiginél egyszerűbb, kedvezőbb hozamot biztosító és könnyebben elérhető új lakossági állampapír elindításáról döntött a kormány, amelynek értékesítésében szintén számítanak a magyar bankokra.
Varga Mihály szerint a következő években is fennmaradhat Magyarországon a 4 százalék körüli növekedés. Úgy vélte, a bankrendszerben is van helye a hatékonyság javításának. Kifejtette: a magyar gazdaság erőteljesen bővül. Miközben az Európai Unióban és a világgazdaság egészében fokozatos lassulás figyelhető meg, a magyar gazdaságban a növekedés a 2017-es 4,1 százalékos emelkedést követően tavaly elérte a 4,9 százalékot, amire az elmúlt másfél évtizedben nem volt példa. A szezonálisan igazított adat még magasabb, 5 százalék. Ez két és félszerese az uniós átlagnak, és meghaladta a legtöbb elemzői várakozást is.