A nélkülöző Afrikát segíti hazánk

Kézzelfogható eszközökkel, helyben segít Magyarország a szegényebb országokon annak érdekében, hogy az emberek helyben boldoguljanak – hangsúlyozta lapunknak Nagy István agrárminiszter. Kiemelte: az agrárium fejlesztésével az éhezés és a migráció is mérsékelhető Afrikában, míg az elvándorlással a népesség közel háromnegyedének munkát adó mezőgazdasági termelés még nagyobb veszélybe kerülne.

Ugandában mezőgazdasági képzés indításán dolgozik az Agrárminisztérium, javítandó a térség önellátó képességét Fotó: James Akena Forrás: Reuters

Ugandában mezőgazdasági képzés indításán dolgozik az Agrárminisztérium, javítandó a térség önellátó képességét
Fotó: Reuters

Nagy István kiemelte: Magyarország azért is tartja a migráció csökkentéséhez az egyik legfontosabb eszköznek a mezőgazdasági fejlesztéseket, a tudás átadását, mert a szubszaharai régióban a vidéki háztartások 80-90 százaléka folytat mezőgazdasági tevékenységet. Az agrárium a lakosság bevételeinek kétharmadát adja, ráadásul a kiegészítő tevékenységek, tehát a kereskedelem és az árufeldolgozás is elsősorban a mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódik.

Ugyanakkor a hatékonyság messze elmarad a várttól, mivel a magas feldolgozottságú élelmiszerek előállítása korlátozott. A rendelkezésre álló kapacitás alacsony kihasználtságát jól mutatja, hogy míg 1995-ben Afrika a mezőgazdasági termékek terén nettó exportőr volt, mára nettó importőrré vált.

– Az afrikai mezőgazdaság fejlesztése jelenleg a globális gazdaság egyik fontos területe, így indokolt, hogy Magyarország is bekapcsolódjon ezekbe a folyamatokba – hangsúlyozta az agrárminiszter. Hozzátette: Magyarország a helyi lakosság bevonásával kívánja elősegíteni a fejlődést, s számos egyéb segítséget nyújthat egyebek mellett a szaporítóanyagok, öntözési technológiák átadásával, az élelmiszeripari kapacitások rekonstrukciójával, a baromfitartásban, az állatgyógyászatban vagy akár a szövetkezeti együttműködések kialakításában és a szaktanácsadásban is.

Az ENSZ szerint a migrációs folyamatokat nem lehet megfékezni, ezért inkább támogatni kell azt, mivel a lakhelyük elhagyására kényszerülők érkezése a befogadó ország számára előnyökkel jár. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) nyilvánosan hozzáférhető, a migráció gyakorlati megvalósításához készített útmutatójában leírtak szerint ugyanakkor a kibocsátó országok támogatása korábban sem bizonyult sikeresnek.

A világszervezet szerint az urbanizáció hatására elnéptelenedő vidéki térségekben a migránsok fontos szerepet vállalnának a befogadó állam élelmiszer-termeléséből. Ehhez a vidékfejlesztési programok kialakításánál az integrációt és a mezőgazdasági termelés növelését célzó intézkedéseket szorgalmaznak. Úgy tartják, mindezzel csökkenthetők a jövedelmi különbségek, ha a fogadó országban megkeresett összeg egy részét a kibocsátó országban maradó hozzátartozóknak hazautalják.

Összefogással lesz több élelem

Technológiai fejlesztésekkel, automatizációval akár húszmillió embert is képes lenne ellátni a hazai élelmiszeripar, tehát a jelenlegi több mint tízmillió fő dupláját – hangsúlyozta tegnap a közmédiá­nak Éder Tamás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke arra emlékeztetett, az automatizáció és az ágazaton belüli együttműködés elkerülhetetlen annak érdekében, hogy Magyarország érdemi szereplőként szállhasson be a mezőgazdasági és élelmiszeripari versenybe. A technológiai fejlesztések mielőbbi végrehajtását rákényszeríti az élelmiszeripari szereplőkre az is, hogy az agrárium számos területét sújtja immár évek óta a munkaerőhiány. Éder az ágazat problémái közül kiemelte a termelői összefogás hiányát egymással és a piac egyéb szereplőivel is. Ezért a szerződésen alapuló egyezség lenne a legfontosabb termelő és feldolgozó között, ám ennek sokszor gátat szab a 27 százalékos áfa. Hozzátette: jó technológiai fejlesztésekkel, állami támogatásokkal, nagyobb piaci súlyú termelői szervezetek részvételével, a feldolgozók és termelők közötti integráció erősítésével érdemi fejlődés előtt áll az ország.