Elemzők: Az ipari termelés első negyedévi fellendülése a GDP növekedését is emelte

Az ipari termelés növekedési ütemének gyorsulása érdemben növelte a szektor hozzájárulását az első negyedévi GDP-növekedéshez – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatait kommentálva.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában arra helyezte a hangsúlyt, hogy az első negyedévben 6,2 százalékra gyorsult az ipari termelés növekedése a tavalyi negyedik negyedévi 5,1 százalékosról, így hozzájárulhatott a GDP-növekedés érdemi gyorsulásához, amely megközelíthette az 5,5 százalékot is.

A kimagasló évkezdet miatt a Takarékbank felfelé módosíthatja idei éves 4,4 százalékos GDP növekedési előrejelzését is.

Idén további lendületet ad az ipari termelésnek az új gépkocsi modellek gyártása és további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése.

Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint döntően közvetett hatások miatt a Brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatokat jelenthet. Ezek azonban már eddig is fékezték a növekedést, így az európai konjunktúra talán már elérte a mélypontot, ezt jelzik a frissen megjelent német ipari adatok is.

Suppan Gergely idén az ipari kibocsátás 6 százalékot megközelítő növekedését várja a tavalyi 3,6 százalék után.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss adatokat értékelve elmondta: az emelkedésben szerepet játszik a bázishatás, 2018 márciusában ugyanis visszaesés volt az iparban, így alacsonyabb teljesítményhez képest jött az idén márciusban elért többlet. Megjegyezte, a következő időszakban újabb támogatást kaphat az ipar, miután több külföldi cég akkumulátorgyárat épített, ezek pedig várhatóan 2019 és 2021 között indítják el a termelést.

Németh Dávid szerint, ha az európai gazdaságban nem jön további erőteljes lassulás, akkor a magyar ipar elsősorban a többletkapacitásoknak köszönhetően 5 százalékhoz közeli növekedéssel zárhatja 2019-et. Továbbra is kockázatot jelent azonban, hogy május elején kiújultak a nemzetközi kereskedelmi háború miatti félelmek. A piac attól is tart, hogy az Egyesült Államok az Európával szemben is megszigorítja a vámszabályozást. Ha pedig ez valóban bekövetkezik, az elsősorban az autóipart érintheti, ami a magyar ipar és gazdaság teljesítményét is negatívan befolyásolhatja.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is kiemelte, az első negyedévi adat azt sugallja, hogy a főbb exportpiacokon mutatkozó lassulás ellenére is kifejezetten erős lehetett az ipar hozzájárulása az első negyedéves GDP növekedéshez. A magyar ipar teljesítménye tehát a kedvezőtlenebb globális környezet mellett is meglehetősen ellenállónak bizonyult. A második negyedévtől várhatóan a főbb exportpiacokon is lassú javulás indulhat meg, s így már a külső környezeti tényezők is támogathatják az ipar teljesítményét az év további részében – prognosztizálta az Erste Bank szenior elemzője.

Az egyéb tényezőket is figyelembe véve, mint az erős kiskereskedelmi adatok, illetve az építőipar szárnyalása, Nyeste Orsolya kifejezetten erős, 5 százalék körüli GDP növekedési adatot prognosztizál az első negyedévre.