Elemzők: Az ipari termelés első negyedévi fellendülése a GDP növekedését is emelte

Az ipari termelés növekedési ütemének gyorsulása érdemben növelte a szektor hozzájárulását az első negyedévi GDP-növekedéshez – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatait kommentálva.

A KSH első becslése szerint márciusban 8,0 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, ami 21 havi rekordnak számít, legutóbb 2017 májusában regisztrált ennél nagyobb emelkedést a KSH. Az első negyedévben 6,2 százalékkal nőtt az ipar kibocsátása a múlt év azonos időszakához mérve.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította: márciusban még nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt a már eddig is meglepetést meglepetésre halmozó magyar ipar. A tavalyi autóipari problémáknak már nyoma sincs. Az új és jobban kihasznált autóipari kapacitások mozgósítása jelentős lendületet adott az iparnak márciusban is. Az első negyedévben mért 6,2 százalékos növekedés is elsősorban az autógyártás fellendülésének köszönhető, ami az exportot és ezen keresztül a folyó fizetési mérleg javulását is jelentősen támogatja.

Az ipar a tavalyi utolsó negyedévben mértnél is nagyobb mértékben járulhatott hozzá az első negyedéves GDP-növekedéshez. Mindez kiegészítve az erős kiskereskedelemmel és a rekordokat döntögető építőiparral szinte biztos recept az újabb 5 százalék körüli gazdasági teljesítményhez – állapította meg. (Tavaly a negyedik negyedévben az ipar hozzáadott értéke 0,7 százalékpontot adott az 5,1 százalékos GDP-növekedésből.)

Az ING Bank vezető elemzője az ipar rendkívül erős első negyedévi teljesítményét jó jelnek tartja az év egészére nézve is. Az autóipar vélhetően egész évben képes lesz húzni az ipari teljesítményt és a magyar ipar egyre inkább képes leválni a gyengülő német gazdaságról. Nagy kérdésnek nevezte azonban, hogy a kereskedelmi háború újból felerősödő rémképe és a német ipar gyengélkedése mikor éreztetheti hatását. A negatív kockázatok ellenére Virovácz Péter a tavalyi 3,6 százalékot jelentősen meghaladó, 6 százalék körüli ipari teljesítményre számít az idén.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője is arra emlékeztetett, hogy az ipar teljesítménye már a harmadik hónapban meghaladta az elemzői várakozásokat. Ebben nagy szerepe van a jelentős súlyú járműgyártásnak is, amely a tavalyi gyengébb év után indult erőteljes növekedésnek. Az első három havi ipari adat alapján az ipar érdemben hozzájárulhatott a GDP első negyedévi növekedéséhez. Az ipari termelés nagymértékben függ a világgazdasági konjunktúrától, tehát a dinamikus növekedés azt is jelzi, hogy egyelőre rövid távon csökkent egy válság bekövetkezésének a valószínűsége. Ezt jelzi a vártnál kedvezőbb német ipari adat is – tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában arra helyezte a hangsúlyt, hogy az első negyedévben 6,2 százalékra gyorsult az ipari termelés növekedése a tavalyi negyedik negyedévi 5,1 százalékosról, így hozzájárulhatott a GDP-növekedés érdemi gyorsulásához, amely megközelíthette az 5,5 százalékot is.

A kimagasló évkezdet miatt a Takarékbank felfelé módosíthatja idei éves 4,4 százalékos GDP növekedési előrejelzését is.

Idén további lendületet ad az ipari termelésnek az új gépkocsi modellek gyártása és további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése.

Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint döntően közvetett hatások miatt a Brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatokat jelenthet. Ezek azonban már eddig is fékezték a növekedést, így az európai konjunktúra talán már elérte a mélypontot, ezt jelzik a frissen megjelent német ipari adatok is.

Suppan Gergely idén az ipari kibocsátás 6 százalékot megközelítő növekedését várja a tavalyi 3,6 százalék után.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss adatokat értékelve elmondta: az emelkedésben szerepet játszik a bázishatás, 2018 márciusában ugyanis visszaesés volt az iparban, így alacsonyabb teljesítményhez képest jött az idén márciusban elért többlet. Megjegyezte, a következő időszakban újabb támogatást kaphat az ipar, miután több külföldi cég akkumulátorgyárat épített, ezek pedig várhatóan 2019 és 2021 között indítják el a termelést.

Németh Dávid szerint, ha az európai gazdaságban nem jön további erőteljes lassulás, akkor a magyar ipar elsősorban a többletkapacitásoknak köszönhetően 5 százalékhoz közeli növekedéssel zárhatja 2019-et. Továbbra is kockázatot jelent azonban, hogy május elején kiújultak a nemzetközi kereskedelmi háború miatti félelmek. A piac attól is tart, hogy az Egyesült Államok az Európával szemben is megszigorítja a vámszabályozást. Ha pedig ez valóban bekövetkezik, az elsősorban az autóipart érintheti, ami a magyar ipar és gazdaság teljesítményét is negatívan befolyásolhatja.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is kiemelte, az első negyedévi adat azt sugallja, hogy a főbb exportpiacokon mutatkozó lassulás ellenére is kifejezetten erős lehetett az ipar hozzájárulása az első negyedéves GDP növekedéshez. A magyar ipar teljesítménye tehát a kedvezőtlenebb globális környezet mellett is meglehetősen ellenállónak bizonyult. A második negyedévtől várhatóan a főbb exportpiacokon is lassú javulás indulhat meg, s így már a külső környezeti tényezők is támogathatják az ipar teljesítményét az év további részében – prognosztizálta az Erste Bank szenior elemzője.

Az egyéb tényezőket is figyelembe véve, mint az erős kiskereskedelmi adatok, illetve az építőipar szárnyalása, Nyeste Orsolya kifejezetten erős, 5 százalék körüli GDP növekedési adatot prognosztizál az első negyedévre.