Nemzetközi megítélés szerint is a magyar gazdaság stabil és ütésálló

Rákossy Balázs kiemelte: a kormány növekedésösztönző gazdaságpolitikája révén 2013-ban fordulat következett be, a magyar gazdaság tartósan magas ütemű bővülést ér el, tavaly 4,9 százalékkal nőtt.

A magyar gazdaság nemzetközi megítélés szerint is stabil és „ütésálló”, ennek eléréséhez mélyreható strukturális átalakításokat kellett végrehajtani – mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) innováció témában szervezett konferenciáján, Budapesten.

Kiemelte: a kormány növekedésösztönző gazdaságpolitikája révén 2013-ban fordulat következett be, a magyar gazdaság tartósan magas ütemű bővülést ér el, tavaly a magyar gazdaság 4,9 százalékkal nőtt. Cél, hogy a jövőben a magyar gazdaság bővülése legalább 2 százalékponttal meghaladja az Európai Unió növekedési ütemét – tette hozzá az államtitkár.

Emlékeztetett rá, hogy Magyarország az államháztartási hiányt 2012 óta folyamatosan a GDP 3 százaléka alatt tartja, csökken a magyar államadósság, amely belátható időn belül a GDP 60 százaléka alá csökkenhet, amivel az ország teljesítené a maastrichti kritériumok adósságszabályát.

Rákossy Balázs kiemelte, a kormányzati intézkedések hatására fehéredik a gazdaság. Az elméleti és a tényleges áfabevétel különbségét mutató áfarés folyamatosan csökken egyebek közt az online pénztárgépek, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) és az online számlás bevezetésének hatására.

Magyarországon mintegy 4,5 millióan dolgoznak, a 2018. évi 3,7 százalékos munkanélküliségi ráta jóval az uniós átlag alatt van, a foglalkoztatottak száma még tovább emelkedhet az országban, amiben az oktatásnak és a képzésnek fontos szerepe lesz – tette hozzá.

Rákossy Balázs rámutatott arra, folyamatosan bővül a kiskereskedelmi forgalom, a fogyasztói jólét növekedését mutatja, hogy míg korábban főleg az élelmiszer jellegű termékek eladása emelkedett, addig az utóbbi időben egyre többet költenek az emberek a nem-élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra is.

A keresetek növekedéséhez hozzájárult a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán 2016 novemberében kötött hat évre szóló megállapodás – mondta az államtitkár.

Rákossy Balázs kitért a világgazdaságban jelentkező figyelmeztető jelekre, például a német gazdaság csökkenő ütemű növekedési kilátására, megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon a beruházási ráta folyamatosan emelkedik, a 25 százalék fölötti mutató a gazdaság növekedését vetíti előre.

Az európai uniós források felhasználásáról Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy míg 2007-2013 között főleg infrastruktúra-fejlesztés valósult meg, addig 2014-2020 között a közvetlen gazdaságfejlesztésre fókuszáltak, köztük a kisvállalkozások támogatására, a foglalkoztatás bővítésére, az újraiparosítás segítése.

A konferencián Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke beszélt arról, hogy Magyarország a 27 mutatószám alapján összeállított európai innovációs index szerint a 23-24. helyen áll évek óta. Szerinte ez a helyezése azt mutatja, hogy az ország innovációban nem szakad le, de nem is haladt, főleg azért, mert alacsony a vállalkozások innovációs tevékenysége és a szellemi tulajdon védelme, illetve kevés az ezen a területen lévő emberi erőforrás.

A hivatal elnöke beszámolt arról, hogy a kamara szakmai támogatásával országos innovációs fórumon kérték ki az érintettek véleményét, ezt is figyelembe véve terveznek idei kutatás-fejlesztési-innovációs pályázatokat. Példaként említette, az idén meghirdetik a piacvezérelt kutatás-fejlesztés-innováció támogatását. Pályázatot hirdetnek majd, hogy nagyvállalatok kiscégek bevonásával tudásláncot hozzanak létre. Támogatják majd az ipar és az egyetemek együttműködését, az egyetemi innovációs környezet kialakítását, valamint az iparjog területén a szabadalmi ügyeket – sorolta Birkner Zoltán.