Orosz vasutas válhat az osztrák exkancellárból

Volt kancellárt, az osztrák vasutak, az ÖBB korábbi vezetőjét csábítja magához az orosz állami vasút­társaság. Lapértesülések szerint ­Christian Kern feladata a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbítása Kassától Bécsig.

Christian Kern volt osztrák kancellár, az ÖBB, azaz az osztrák állami vasút korábbi elnöke az orosz vasutak (RZSD) felügyelőbizottságának tagja lehet – tette közzé az osztrák Der Standard. A lap úgy tudja, hogy a megbízatást a széles nyomtávú vasút esetleges továbbépítése indokolja. Mint arról lapunk is beszámolt, március végén az osztrák fővárosban nemzetközi konferenciát rendeztek a témáról, és az osztrák, a szlovák és az orosz fél egyetértési megállapodást is kötött arról, hogy megvalósítják a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbítását Kassától Bécs közelébe.

Történelmi adottság a vágányok nyomtávja közötti eltérés
Fotó: Havran Zoltán

A fejlesztés legaktívabb kezdeményezője Oroszország, amely mindent elkövet, hogy vonalas infrastrukturális eszközeivel elérje Európa belsejét. De a Kínából vasúton érkező konténeres áruforgalom jól jönne Ausztriának is, amely Bécs környékén kívánja kialakítani Európa logisztikai központját. Oroszország számára bevett diplomáciai eszköz, hogy európai vezető politikusokat kér fel orosz vállalatok vezető tisztségébe: Wolfgang Schüssel osztrák vagy éppen Gerhard Schröder német exkancellár ugyancsak magas pozícióba került. A lap szerint Christian Kern kifejezetten jó viszonyt ápol Vlagyimir Putyin elnökkel. A tavaly májusban Szentpéterváron megrendezett nemzetközi gazdasági fórumon az osztrák exkancellár volt a sztárvendég.

Ha ­Christian Kern valóban azt kapja feladatául, hogy hozza tető alá a Kassa–Bécs vasútvonal megépítését, nem lesz könnyű dolga. A terep hegyvidéki, és éppen az a Szlovákia remélheti belőle a legkevesebb hasznot, amelynek területén halad és amelynek a költségeket állnia kell. Történelmi adottság, hogy az egykori cári birodalom területén az Európában használatos 1435 milliméter helyett orosz mintájú, 1520 mi­lliméteres nyomtávúra építették a vágányokat. A két hálózat határán az árut át kell rakodni, ami időveszteséget és többletköltséget okoz. A rendszerváltozás előtt, a KGST-időkben ezért épült meg a Szovjetuniótól Kassáig a széles nyomtávú pálya, hogy ellássák vasérccel a város nagyolvasztóját. Az ezredfor­duló óta többször felmerült, hogy a vonalat meghosszabbítják Bécs környé­kéig.