Egyszerűsíti az unió a pályáztatást

Még mindig van mit faragni az ­uniós forrásokkal kapcsolatos bürokrácián, a tanácsadó cégek szakemberei a mai napig gyakran megizzadnak egy-egy vállalkozás pályázati anyagának összeállításakor. Az Euró­pai Bizottság is nyitott a folyamat további egyszerűsítésére, így a soron következő uniós költségvetéshez kapcsolódóan napirenden van Brüsszelben az adminisztratív terhek csökkentése is.

Az ideális az lenne, ha nem a kiírások időpontjától tennék függővé a fejlesztéseket a vállalkozások Fotó: Teknős Miklós

Az ideális az lenne, ha nem a kiírások időpontjától tennék függővé a fejlesztéseket a vállalkozások
Fotó: Teknős Miklós

Még mindig túl sok az ad hoc kiírás

A pályázati ütemezést és átláthatóságot mindenképpen javítani kellene, a pályázati rendszerben ugyanis ezek lényeges szempontok – véli Madarász András. – Évek óta küzdünk azért, hogy a pályázati kiírások megjelenésének menetrendjével legyenek tisztában a pályázók, a menetrendekben ne legyenek csúszások és átütemezések, hiszen – különösen a vállalkozásoknál – hosszú távú fejlesztéseket csak úgy lehet megtervezni és megvalósítani, ha előre látják, ismerik, hogy ezekhez milyen forrást tudnak majd használni – emelte ki az igazgató. Így azt sem tartják szerencsésnek, amikor a vállalkozók az éppen megjelent pályázathoz illesztik a beruházásai­kat. Sokkal kedvezőbb lenne, ha a fejlesztéseiket a cég működéséhez tudnák illeszteni, és egy előre látható pályázati menetrend alapján a hozzá kapcsolódó forrásokat be tudnák vonni.

Az értékesítési szakember ­jelezte ugyanakkor azt is, hogy az elmúlt években a tervezhetőségben tapasztaltak pozitív változásokat, de a pályázati határidőkben még mindig vannak csúszások, illetve hosszú távú, a kiszámíthatóságot segítő menetrendek sem mindig állnak rendelkezésre. Sok esetben a pályázati tanácsadókat is meglepi egy-egy kiírás ad hoc megjelenése. A sok kellemetlenség és nehézség ellenére az utóbbi időben egyre több esetben tapasztalható, hogy az uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó adminisztratív terhek csökkennek – emelte ki Madarász András, aki szerint még a tanácsadóknak is komplex feladatot adó előminősítéseket kell elvégezni ahhoz, hogy egyáltalán meg tudják határozni, vajon a vállalkozás alkalmas-e arra, hogy elinduljon a pályázaton. Ehhez ugyanis rengeteg gazdasági, illetve projektelőírásnak kell megfelelni.

Az energetika ma is hangsúlyos szektor

A sors fintora, hogy éppen akkor várható a pályázati procedúra egyszerűsödése, amikor az Európai Bizottság egy másik javaslata szerint a ­kohéziós források összege Magyarországon a megemelkedő nemzeti társfinanszírozás mellett majdnem 10 százalékkal csökkenne. Magyarul, kevesebb ­uniós pénzhez juthatunk. Erről Madarász András úgy tartja, hogy vannak olyan szektorok, amelyek fejlesztési keretéből semmiképpen sem szabadna elvonni forrást. Ilyen terület például a gazdaságfejlesztés vagy az agrárium, ahol a vállalkozások folyamatos fejlesztése a versenyképesség szempontjából elengedhetetlen.

– Akár a vidékfejlesztési, akár a gazdaságfejlesztési programokra gondolunk, látnunk kell, hogy népszerűségben, kihasználtságban a legjelentősebb programoknak számítanak, és nagymértékben hozzájárulnak Magyarország versenyképességéhez is. További fontos terület az energetika, különösen a klímaváltozás okozta új kihívások miatt. Nem véletlen, hogy az energetikai pályázatok népszerűsége is töretlen, bár a kiírások igen szigorúak. Ezzel szemben azon fejlesztési keretek, amelyek például a bürokratikus működést táplálják, mindenképpen csökkenthetők, továbbá érdemes újragondolni azoknak a pályázatoknak az átcsoportosítási lehetőségét, amelyek a célterületük vagy a feltételrendszerük miatt egyáltalán nem népsze­rűek – mondta Madarász András, megjegyezve azt is, hogy a társfinanszírozott forrásokon kívül kedvezőek a tisztán hazai költségvetési forrásból származó pályázatok, amelyek növelik a kiszámíthatóságot.