A digitális fizetési megoldások terjedésével sokkal nagyobb szükség lesz az ügyfelek körültekintésére, mivel a mostanihoz képest még kevésbé lesz garantált, hogy az esetleges, saját hibájukból elszenvedett károkat megtéríti a bank – mondta tegnap újságíróknak Patonai István, a K&H Bank informatikai vezetője. A pénzintézet felmérése szerint bár a felnőtt internetezők 90 százalékának van okostelefonja, ennek a védelmére figyelnek a megkérdezettek a legkevésbé. Mindössze 19 százalék takarja le a telefon kameráját. Minden harmadik magyar nem tudja, mit jelent a kétfaktoros azonosítás, és csak 35 százalék használta valaha.
Patonai István arról is beszélt: többnyire bevett szokás, ahogy a K&H-nál is alapgyakorlatnak tekinthető, hogy visszaélés esetén megtéríti az ügyfelek kárát a pénzintézet. Mint azt a Magyar Nemzet kérdésére az informatikai vezető elmondta, ha az ügyfelektől gyorsan érkezik a bejelentés, egy adatlopási hullámot akár fél óra le tud állítani a bank.
Fotó: Bach Máté
A kockázatokat azonban egyre inkább az ügyfeleknek kell vállalniuk, tisztában kell lenniük azzal, hogy ha nem eléggé körültekintők, bankjuk nem feltétlenül köteles megtéríteni a kárukat. A nemzetközi gyakorlat is ebbe az irányba halad, a következő öt év során, ahogy egyre több lesz a digitális tranzakció, megnőhet a visszaélések, visszaélési kísérletek száma, amiért az ügyfelet terheli a felelősség, amennyiben önhibájából károsították meg.
Biztonsági szakemberek elmondása szerint sok szempontból a nemzetközi átlagban védettebbek a hazai felhasználók. Bármennyire is jó lenne, ha visszaszorulna a készpénzhasználat, az elektronikus fizetések arányaiban alacsony elterjedtsége ezen a téren legalább biztonságot ad.
A másik fontos tényező a magyar nyelv. A nyelvünk bonyolult, kevesen beszélik, és még az óvatlan felhasználók is gyanút foghatnak, ha egy nyilvánvalóan gépi fordítón átfolyatott, rossz szóhasználattal és nyelvtannal megírt levélben kérnek tőlük olyan adatokat, amit a bank amúgy soha nem kérne. A védettség ezzel együtt sem megnyugtató, az elmúlt évek alatt is több olyan adathalász- vagy zsarolóvírusos kampány indult, ami vélhetően Magyarországon kezdődött, ennek megfelelően jól megfogalmazott, a hazai felhasználók által ismert képi elemekkel terjedt el.
