A kormány a 2020-as büdzsé kialakításakor a családok támogatását, az elért gazdasági eredmények megvédését, az ország biztonságának garantálását és az adócsökkentés folytatását tartotta szem előtt, a rendelkezések ezeket a fő célokat szolgálják.
Ehhez képest az ellenzéki módosító javaslatok nemegyszer adóemelésről és fontos fejlesztések elhagyásáról szóltak, így végső soron kockára tették volna a lakosság biztonságát – erről beszélt lapunknak az elfogadás előtt álló költségvetési törvény parlamenti vitájáról szólva a pénzügyminiszter helyettese.
Tállai András államtitkár úgy fogalmazott: a beterjesztett indítványok pontosan megmutatják, hogy az ellenzék azontúl, hogy tájékozatlan, alkalmatlan minden felelősségteljes politikai szerepre.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A miniszterhelyettes a részletekről szólva azzal kezdte, hogy az ellenzék nagyjából nyolcszáz módosító indítványt nyújtott be a jövő évi költségvetéshez.
– A beadványokat végigolvasva az az ember érzése, hogy néha komoly fejtörést okoz a számolás is az ellenzéki oldalon – mondta az államtitkár, majd így folytatta: a kormány elképzelései szerint rendkívüli intézkedésekre 110 milliárd forint állna rendelkezésre 2020-ban. Az összeg az év közben meghozott döntések kiadásainak finanszírozására és az elháríthatatlan okok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására szolgálna.
– Az ellenzék több indítványban is ezt az összeget jelölte meg fedezetként, a 110 milliárdos summa mellé összesen 1200 milliárdos kiadást állítottak. Ezt a tételt tehát – elméletben – tízszeresen költötték volna el. Ez nyilván lehetetlen – mondta az államtitkár.
– Hasonló volt a helyzet az országvédelmi alapnál is. Az előre nem várt kockázatok kivédésére félreteendő 380 milliárd forintból 1300 milliárdos költekezést rendezett volna az ellenzék – sorolta Tállai András, aki szóba hozta a beruházási tartalék ügyét is. A százmilliárd forintos összeget 260 milliárd forintos intézkedések fedezetéül jelölték különféle indítványaikban az ellenzéki képviselők.
– Ezek mellett részben vagy egészben másra költötték volna el például a Budapest–Belgrád vasútvonal és a Paks II beruházás jövő évi feladataira szánt pénzt és több nagyberuházás anyagi keretét is. Mindebből nem lehet más következtetést levonni, mint azt, hogy az ellenzéknek egyáltalán nem fontos Magyarország gazdasági, anyagi és fizikai biztonsága, valamint az ország fejlődése – vélekedett a miniszterhelyettes.