KSH: 245 millió euró volt a külkereskedelmi mérlegtöbblet áprilisban

Áprilisban az export euróban kifejezett értéke 3,8, az importé 7,0 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a kereskedelmi mérleg többlete 245 millió euró volt, 238 millió euróval kevesebb a tavaly áprilisinál – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az egyenleg 17 millió euróval nagyobb a június 7-én kiadott első becslésben közöltnél, amikor kisebb, 3,6 százalékos exportnövekedést és ugyancsak 7,0 százalékos importemelkedést jelentett a KSH. Az export növekedési üteme tavaly június óta egyszer sem érte el az importét, amit a fogyasztás és beruházások élénk növekedése magyaráz.

Az év első négy hónapjában az export 5,3 százalékkal, az import 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a 2,098 milliárd eurós mérlegtöbblet 532 millió euróval kisebb, mint a tavalyi azonos időszakban volt.

Január-áprilisban a gépek, szállítóeszközök kereskedelméből 4 milliárd eurót meghaladó, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalmából 754 millió euró aktívum származott, míg az energiahordózók négyhavi importtöbblete 1,744 milliárd euróra rúgott és a feldolgozott termékek kereskedelme is 1,131 milliárd euró deficittel járt.

A gépek, szállítóeszközök exportja és importja véletlenül egyformán 6,4 százalékkal haladta meg euróban számolva a tavaly első négyhavit, míg változatlan áron számolva az export 5,6 százalékkal, az import 6,5 százalékkal nőtt. A négyhavi többletből 3,104 millió euró származott a közúti járművek exportjának 12,1 százalékos és az import 2,1 százalékos növekedéséből. További 1,361 milliárd euró aktívumot az energiafejlesztő gépek, 1,066 milliárd eurót a híradástechnikai készülékek forgalma generált, míg a villamosgépek, a fémmegmunkáló és egyéb gépek kereskedelme deficittel járt.

Az élelmiszerkereskedelemben 11,7 százalékkal nőtt az export és 9,0 százalékkal az import euróban számolt értéke tavaly január-áprilishoz mérve. A gabonaexport 36,0 százalékos és az import 26,5 százalékos növekedéséből 478 millió euróra nőtt a többlet, a takarmányok kereskedelméből 154, a hús és húskészítmények forgalmából 135 millió euró a többlet származott.

Az energia importszámla 2,740 milliárd euró volt, 21,1 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, de 19,5 százalékkal nőtt az export is, főleg a gáz és az elektromos áram kivitele, 78,0, illetve 74,6 százalékkal. Változatlan áron számolva az energiaimport 10,6 százalékkal, az export 6,7 százalékkal nőtt.

A feldolgozott termékek exportja alig 0,5 százalékkal, importja 5,8 százalékkal nőtt, az 1,131 milliárd euró deficitből a vas, acél színesfém és más fémtermékek importtöbblete összesen 1,317 milliárd eurót tett ki az első négy hónapban. Ezzel szemben a gyógyszerek külkereskedelméből 423, a gumigyártmányokéból 289 millió euró aktívum származott.

Az Európai Unió országaiba menő export 8,0 százalékkal nőtt euróban számolva, míg az import 3,1 százalékkal, amiből a négyhavi exporttöbblet 4,639 milliárd euróra emelkedett. Ezzel szemben az ázsiai országokból származó behozatal 28,8 százalékos növekedése mellett az export 20,3 százalékkal visszaesett a múlt év január-áprilisához mérve, így a deficit 3,600 milliárd euróra nőtt.

10,2 milliárd forint többlettel zárta az első negyedévet a kormányzati szektor

Az idei első negyedévet a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékának megfelelő 10,2 milliárd forint többlettel zárta előzetes adatok szerint a kormányzati szektor az előző negyedévi 5,8 százalékos GDP-arányos 626,4 milliárd forint deficitet követően – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A tavalyi első negyedévben 79,6 milliárd forint, a GDP arányában 0,8 százalékos volt a kormányzati szektor deficitje.

Az egyenleg javulása a bevételeknek a kiadásoknál nagyobb mértékű növekedéséből adódott – közölte a hivatal.

A kormányzati szektor – amely az államháztartás önkormányzatok nélküli alrendszerét foglalja magába – uniós módszertannal számolt bevételei az első negyedévben 313 milliárd forinttal, 7,4 százalékkal nőttek, a kiadások pedig 223 milliárd forinttal, 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A kormányzati szektor bevétele 4554 milliárd forint, kiadása 4543 milliárd forint volt.

Legjobban, 168 milliárd forinttal, 10,0 százalékkal a termelési adók bővültek, ezen belül 110 milliárd forinttal, 12,5 százalékkal emelkedett az áfabevétel. A jövedelemadó-bevételek 52 milliárd forinttal, 7,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási hozzájárulások 107 milliárd forinttal, 8,7 százalékkal emelkedtek. Az egyéb bevételek 16 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal csökkentek.

A kiadások között a bruttó állóeszköz-felhalmozás 97 milliárd forinttal (33,4 százalék) emelkedett, a folyó termelőfelhasználást illetően 101 milliárd forint (17,0 százalék) volt az emelkedés. A kifizetett munkavállalói jövedelem 10 milliárd forinttal, 0,9 százalékkal, a pénzbeni társadalmi juttatások pedig 15 milliárd forinttal, 1,3 százalékkal nőttek. A kamatkiadásoknál a növekedés 4,5 milliárd forint (1,8 százalék) volt. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 6 milliárd forinttal, 0,7 százalékkal mérséklődtek – közölte a KSH.