Átlagon aluli lesz az idei almatermés

Fele annyi alma teremhet az idén hazánkban, mint tavaly, ráadásul a minőséggel is gondok lehetnek a Magyar Nemzet értesülése szerint. Az időjárás miatt az elmúlt évi rekordtermés után az Európai Unió egészében gyengébb szezon várható. A kiesés drágulást feltételezne, ám a tavalyi készletek és az étkezési és az ipari minőség arányának alakulása még befolyásolhatja az árak alakulását.

Az apróbbak a feldolgozóüzemekbe kerülnek, míg a nagyobbak az áruházak polcaira Fotó: Bach Máté

Biztosan nem ismétlődik meg idén a tavalyi rekordtermés az alma piacán, sem itthon, sem az Európai Unió más tagállamaiban nem várnak kiemelkedő hozamokat a szakemberek. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruit­Veb) alelnöke lapunknak elmondta: a tavalyi rekordhozam jelentősen megterhelte az ültetvényeket, így az idei termés eleve gyengébbnek ígérkezett. A virágzás az előrejelzéseknek megfelelően alakult, a várható hozamokat azonban az időjárási anomáliák tovább csökkentették.

– A gyenge-közepes virágzást éjszakai fagyokkal tarkított tavasz, majd nagyon hűvös május követte, ami összességében gyenge kötődést és jelentős terméshullást eredményezett – mutatott rá az alelnök. Viharos nyárban volt részünk, emiatt június végén Szabolcsban, illetve az északkeleti országrészben sok helyen jégeső pusztított, jú­lius végén pedig Zala megyéből jelentettek komolyabb viharkárokat a gazdálkodók. Emiatt a tavalyi 900 ezer tonnás rekordtermés és a tízéves átlagnak tekinthető 600 ezer tonna alma után idén 450 ezer tonna körüli mennyiség kerülhet le az ültetvényekről. A mennyiség mellett a minőséggel is gondok lehetnek, elég sok a jégkárral érintett ültetvény, de a tavaszi fagyok is okoztak gondot, különösen a gála ültetvényeken sérült sok alma.

Az apróbbak a feldolgozóüzemekbe kerülnek, míg a nagyobbak az áruházak polcaira
Fotó: Bach Máté

Az Európai Unióban is hasonló a helyzet, a Prognosfruit konferencián elhangzott várakozások szerint az átlagosnak nevezhető 11 és fél millió tonna helyett 10 és fél millió tonna alma teremhet a tavalyi 13,3 milliós rekord után a közösségben. Apáti Ferenc szerint nagyjából a 11 és fél millió tonna jelenti a pia­ci egyensúlyt az unióban, ám az egymilliós kiesés nem biztos, hogy keresleti piac kialakulásához vezet majd. Bár a kisebb almatermés magasabb árakat feltételezne, a drágulás mértéke egyelőre kérdéses.

– Még mindig jelentős készletek vannak a hűtőházakban, a nyári alma piacát például érezhetően befolyásolja, hogy a tavalyi olcsó idared típust veszi a piac. Kérdés, hogy a készletek meddig tartanak ki – emelte ki a szakember. Emellett az is kérdéses – folytatta –, hogy a várt 10 és fél millió tonnán belül mekkora lesz az étkezési és mekkora az ipari alma aránya. Nyugat-Európában a nagy kánikulák mellett a németek, az olaszok és a fran­ciák is komoly napégés okozta károkról számoltak be. Ha pedig sok a minőségileg sérült vagy apró alma, akkor több lesz az ipari minőség, a feldolgozásra szánt gyümölcsnél így nem lesz olyan magas az ár, mint 2017-ben volt, amikor szintén kevés alma termett a közösségben. Ellenben emelkedhetnek az étkezési árak, kiegyensúlyozva a betárolt alma okozta túlkínálat hatását.

– A léalma ára itthon magasabb lesz a tavalyinál, a kérdés csak az, hogy mennyivel – mutatott rá a szakember.

Az ipari alma piacát a betárolt mennyiség nem befolyásolja. Bár tavaly az unió a megszokottnál 200-250 ezer tonnával több sűrítményt gyártott, ezt a mennyiséget felszívta a kínai piac, a távol-keleti országban ugyanis jelentős kár érte az ültetvényeket. Az érés egyébként a tavalyihoz képest egyhetes csúszásban van hazánkban, a léüzemek várhatóan augusztus 20-a és 25-e körül indítják el a gyártást.