A jegybank elnöke a növekedés.hu weblapon szerdán megjelent írásában a növekedés fenntartásának feltételei közé sorolta még a cél szerinti inflációt és kedvező a munkaerő-piaci egyensúlyt, a felhalmozási ráta 25 százalék körül, vagy azt meghaladó szintjének fenntartását és a technológiai import erősítését.
Hozzájárulnak továbbá a növekedés fenntartásához az uniós források, az erősödő középosztály bővülő fogyasztása, az ugyancsak bővülő vállalati és lakossági hitelállomány. Továbbá az, hogy elsősorban Németország és az Egyesült Államok révén Magyarország egyre inkább része a globális piacnak – sorolja a jegybankelnök.
„A magyar növekedési modell tartalékai” című írásában Matolcsy György emlékeztet arra: Magyarország újkori történelmében már többször indult erőteljes gazdasági felzárkózási folyamat a nyugat-európai fejlettség és életszínvonal elérése érdekében, de eddig még soha nem sikerült sikerre vinni ezt a célt.
Szerinte elsőre úgy tűnhet, hogy mindig a kedvezőtlenné váló külső körülmények – I. világháború, Trianon, 1929-1933-as világgazdasági válság, II. világháború, olajválságok, piaci átmenet, 2007/2009-es globális pénzügyi válság, 2011/2012-es euró válság – állították le a sikerrel kecsegtető felzárkózást.
Valójában – folytatja – a korabeli belső modellek, a felzárkózáshoz választott utak gyengeségei vezettek a kudarchoz. Eddig mindig hiányzott egy fenntartható felzárkózási modell, amely egyaránt alkalmazható volt jó és rossz időkre egyaránt – vélekedik.
Értékelése szerint 2010 után Magyarország rátalált a fenntartható gazdasági felzárkózás 21. századi magyar sajátosságoknak megfelelő modelljére.
„A költségvetés 2010-es évek elején végrehajtott gyors és sikeres szanálása, majd a gazdasági fordulat után – a jegybanki pénzpolitika 180 fokos irányváltásával – 2013-tól az újkori magyar gazdaságtörténet eddigi leghosszabb és legsikeresebb felzárkózási szakaszát teljesítettük” – fogalmaz.
Ugyanakkor – folytatja – a következő években kedvezőtlenebbé válhatnak a külső körülmények, de „upgrade”, azaz javított verziók előállítása esetén a magyar modell alkalmas a gazdasági felzárkózás fenntartására.
