A nemzeti és az uniós források hozzájárulnak a sertéságazat versenyképességének növeléséhez

Nagy István kiemelte, hogy mind az exportlehetőségek kiaknázása, mind a belföldi piaci pozíció erősítése érdekében az ágazatnak forrásra van szüksége.

A miniszter a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) és a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) rendezvényén létfontosságúnak nevezte a magyar házi sertésállomány megóvását az afrikai sertéspestistől (asp), ezért jelentős forrást is biztosítottak az állatjóléti többletvállalásokra a nemzeti költségvetésből.

Nagy István köszöntő beszédében elmondta, hogy tavaly számos Európai Unión kívüli ország importkorlátozást vezetett be a magyar vaddisznó állományokban megjelenő afrikai sertéspestis miatt. Ennek következtében a Magyarországon hizlalt sertésállomány 10 százalékából készült sertéshús piaca, egyik napról a másikra, elveszett.

A tárcavezető a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján ismertette: a magyarországi sertésállomány 2 millió 839 ezer példányt tett ki június végén. 2019 első fél évében a hazai élősertés-kivitel, az előző évi mennyiséghez képest, 42 százalékkal nőtt. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a Romániában kitört asp járvány miatt a szomszédos ország csaknem kétszeresére növelte a Magyarországról vásárolt sertések volumenét. Ugyanebben az időszakban az ország élősertés-behozatala 18 százalékkal csökkent. Az idei év első felében értékesített sertéshús mennyisége és értéke egyaránt 34 százalékkal nőtt a 2018. első fél évhez képest – fűzte hozzá.

Megjegyezte, hogy a magyarországi sertésárak követik az európai, főleg a németországi árakat. A növekvő alapanyagárak a feldolgozóipar számára komoly kihívásokat jelentenek. Mind az exportlehetőségek kiaknázása, mind a belföldi piaci pozíció erősítése érdekében az ágazatnak forrásra van szüksége.

A 2014-2020-as időszakban 300 milliárd forint jut az élelmiszeripari ágazatnak. A megítélt támogatásokat tekintve ez a célkitűzés már a 2018. év végére teljesült, év végére pedig meghaladja a 350 milliárd forintot.

Emellett közel 200 sertéstartó telep korszerűsítésére 29 milliárd forintot kötöttek le 2014-2020 között a vidékfejlesztési programban. A sertéshízó állatjóléti támogatást tavaly 9,1 milliárd forintos kerettel, míg ugyanezen évben a tenyészkoca állatjóléti támogatást több, mint 8,6 milliárd forintos összeggel hirdették meg. Még elérhető az állatbetegségek megelőzésére és felszámolására fordítható nemzeti támogatás, amelyre 2018-ban közel 12 milliárd forintot fordítottak. Az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására fordítható nemzeti támogatás pedig 4,4 milliárd forintot jelent a sertéságazatnak – ismertette Nagy István.

A miniszter kiemelte, hogy mindezek mellett az élelmiszeripari támogatási források is érintették az ágazatot. A nagyvállalati beruházási támogatás, mint program részeként a húskészítmények előállítására közel 2 milliárd forint, a húsfeldolgozás szakágazathoz pedig közel 900 millió forint támogatás köthető. Az élelmiszerbiztonság mellett az agrártárca kiemelt szerepet szán a sertéshús fogyasztásának külföldi és belföldi ösztönzésére, amelyre 2018-2019-ben 460 millió forintot fordít.

Kitért arra is, hogy a támogatásoknak köszönhetően a sertéstartó vállalkozások pénzügyi helyzete folyamatosan javult az elmúlt években. A 2020 utáni Közös Agrárpolitikában az ország célja, hogy a jelenlegi támogatások többségét hasonló feltételek mellett megtartsa.

Horváth István, az MSTSZ és a VHT elnöke szerint egyre fokozottabb figyelmet kell fordítani a járványvédelemre, ebben hangsúlyos szerepe van a felelős állattartói magatartás erősítésének. Ennek elérése érdekében kezdeményezték az agrártárcánál pályázat kiírását sertéstelepeknek hullaégetők beszerzésére is. A két szervezet további stratégiai céljaihoz sorolta még a sertéstelepek minősítő rendszerének kialakítását, valamint a Kiváló Magyar Sertéshús védjegy és a húsminősítés megújítását is.