Nemcsak európai uniós forrásból, hanem nemzeti kamattámogatott hitelből is megvalósíthatják tervezett beruházásaikat a magyar gazdák. A kedvezményes konstrukciót a kisebb, néhány millió forintos fejlesztésekhez is igényelhetik, de a nagyobb, akár kétmilliárd forintot elérő projektek is finanszírozást nyerhetnek a hamarosan elinduló programban. Megjelentek a részletei annak a kedvezményes hitelkonstrukciónak, amellyel az agrárkormányzat az ágazati beruházások volumenét szeretné megőrizni a következő európai uniós támogatási ciklus kezdetéig.
A kormányzati honlapon elérhető rendelet tervezete szerint a gazdálkodók elsődleges mezőgazdasági termeléshez, feldolgozáshoz, forgalmazáshoz, illetve erdőgazdálkodási beruházáshoz igényelt hitelhez kaphatnak vissza nem térítendő kamattámogatást. A lehetőségről korábban Nagy István agrárminiszter is beszélt. Szavai szerint a konstrukció célja, hogy a következő európai uniós ciklus pályázatainak megjelenéséig megfelelő forrást nyújtson a mezőgazdasági beruházások megvalósítására. A 2014 és 2020 között elérhető felhívások jelentős részét többszörös túligénylés jellemezte, ami jól mutatja, mekkora az igény a fejlesztésekre az ágazatban.
– Nem szeretnénk, hogy ez a lendület megtörjön, hiszen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók egy hektáron legalább akkora jövedelmet tudjanak termelni, mint az uniós versenytársaik. Ez pedig jól irányzott beruházások nélkül lehetetlen – fogalmazott Nagy István.

Fotó: Havran Zoltán
A most megjelent rendelettervezet szerint a kedvezményes konstrukció legfeljebb százmilliárd forint beruházási hitelállományhoz kapcsolódhat. A dokumentum azonban egy úgynevezett alkeretet is megállapít. Eszerint a programba bevont, szántóföldi növények termesztéséhez szükséges erő- és munkagépek beszerzésére legfeljebb harmincmilliárd forint fordítható. A hitel futamideje legalább három, de legfeljebb tíz év lehet, értéke pedig hárommillió forinttól kétmilliárdig terjedhet. A legnagyobb összeget a mezőgazdasági termékek feldolgozásához vagy forgalmazásához és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó beruházások esetében igényelhetik a gazdák. Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházások esetében 1,3 milliárd forint a felső határ.