Palkovics László: Megalakul az Egyetemi Klinikák Tanácsa

Az innovációs és technológiai miniszter hozzátette, hogy létrejön egy önálló orvosi, egészségtudományi és egészségipari kutatás-fejlesztési alap is 2021-től.

Azzal, hogy a felsőoktatásban fenntartóváltás következett be, számos kérdés került napirendre, ebben kiemelt helye van a klinikai képzésnek és betegellátásnak, és ahhoz hogy ez gördülékenyen menjen és fejlődjön, létrehozták az Egyetemi Klinikák Tanácsát.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora arról beszélt, hogy a fennállása 250. évfordulóját ünneplő intézmény képzési reformjának legfőbb célja a magas színvonalú elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzés erősítése.

Véleménye szerint az orvostudomány és az azokhoz kapcsolódó tudományok elképesztő gyorsan fejlődnek, ez a tudásanyag kétévente megduplázódik, így véleménye szerint az orvosképző egyetemeknek át kell gondolnia a jövő orvosainak képzését. Kiemelte, a biztos elméleti alapok mellett elengedhetetlen a klinikumban való részvétel, és a SE curriculum reformja is ezt a célt szolgálja. Itt az első két évben elméleti, a harmadik évben preklinikai, majd egy három éves klinikai képzésben vesznek részt a leendő orvosok.

Merkely Béla úgy vélte, óriási lehetőség van a betegellátásra épülő kutatási kapacitás fejlesztésében is, és úgy vélte, hogy az ITM, mint fenntartó komoly lehetőséget biztosít az egyetemeknek azzal, hogy az egészségipari innováció irányába kíván nyitni.

Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora azt mondta, mindhárom vidéki nagyvárosban (Pécs, Debrecen, Szeged) jelentős helyet foglal el mind gazdasági, mind tudományos és betegellátási értelemben az, hogy az ottani egyetemek klinikákat működtetnek. Kitért arra, hogy a 2000-ben indult egyetemi integráció nem volt fájdalom- és problémamentes, azonban örömét fejezte ki, hogy a működtetés feltételei a kutatási területen egyszerűsödni fognak.

Lengyel Györgyi egészséggazdaságért felelős miniszteri biztos azt mondta, elkészült Magyarország átfogó egészségipari stratégiája, a dokumentum összhangban van a magyar mikro- kis- és középvállalkozások megerősítéséről szóló stratégiával is. Hozzátette, az egészségipar az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, az ebből származó árbevétel globális szinten 2025-re elérheti a 2690 milliárd USD-t, azaz 786 ezer milliárd forintot, e szektor növekedési üteme 5,6 százalékra tehető, ezen belül is a gyógyszeripar, a biotechnológia és az e-egészségügy a kiemelt terület.

A stratégiában javasolt fejlesztési elképzelések megvalósításával Magyarország a régió egészségiparának formálója lehet, megőrizve az ellátásbiztonságot és növelve a versenyképességet. A dokumentum novemberben kerülhet a kormány elé.

A felsőoktatás aktuális kérdéseiről egyeztetett Palkovics László az FDSZ-el

A felsőoktatás aktuális kérdéseiről egyeztetett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével (FDSZ) szerdán Budapesten. A felek egyetértettek abban, hogy közös cél a felsőoktatás teljesítményének erősítése a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében.

A szaktárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyar egyetemeknek szorosabb együttműködésre érdemes törekedniük a hazai gazdasági szereplőkkel, különösen a kis- és középvállalkozásokkal.

Kitértek arra: az ipari-vállalkozói kapcsolatok bővülése hatékonyabb működést és versenyképesebb béreket eredményez a felsőoktatásban is. A hazai egyetemek bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe a nemzetközi társintézményekkel való közös munka elmélyítése, kiterjesztése segítheti elő – írták.

A miniszter elmondta, hogy kiemelten számít az FDSZ támogató hozzáállására a felsőoktatás megerősítésében. A találkozón a szakszervezet delegáltjai nyitottságukat fejezték ki a folyamatos párbeszédre a magyar felsőoktatás jövőjéről – olvasható a közleményben.