Áttörte a szintet az olaj ára

Megtörtént, amit senki nem gondolt volna: a Brent típusú olajat olcsóbban lehet megvenni a világpiacon, mint a múlt havi, szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen elkövetett támadások előtt. Hogyan lehetséges ez?

GLOBAL-OIL/ Fotó: REUTERS/Christian Hartmann

Szeptember 14-én több drón és rakéta támadta meg Szaúd-Arábia legnagyobb olajlétesítményét, amely az exportra készíti elő a frissen felszínre hozott nyersolajat. Akkor ezzel rögtön az ország kitermelésének fele, napi 5,7 millió hordó esett ki, ami természetesen pánikot okozott a piacon. A merénylet előtti pénteken hatvan dolláron záró Brent típus ára a következő hétfőn újranyitó piacon rövid idő alatt 72 dollárig száguldott fel, ami húszszázalékos emelkedés napon belül. A nap végére ugyan ennél lejjebb került az ár, de így is az 1990-es öbölháború óta a legnagyobb egynapos drágulás volt az olaj piacán. Sokan arra számítottak, hogy az ár tovább is emelkedhet, a termeléskiesés elhúzódhat, a további merényletektől való félelem pedig tartósan magasan tarthatja az árat.

Szerencsére nem így lett: az ár először 64 dolláron stabilizálódott, majd múlt héten esni kezdett, ezen a héten pedig a folyamat felgyorsult, és az olaj ára át is törte a merénylet előtti hatvandolláros szintet, tegnap már csak 57 dollár volt. Az amerikai WTI típus, amely a merénylet előtt 53 dolláron állt, utána 63-ig szaladt fel, tegnap már csak 51 dollár volt. A gyors áresés több tényező hatása.

Egyrészt Szaúd-Arábia a vártnál sokkal hamarabb helyreállította kitermelését és exportját, mint bárki gondolta volna. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint a helyreállításhoz szükséges alkatrészeket akár a szokásos árnál sokkal drágábban is beszerezték, és repülővel azonnal a helyszínre szállították, miközben normál körülmények között ez hajóval történik. A merénylet okozta kiesés így lényegében két hét alatt megszűnt.

Fotó: REUTERS/Christian Hartmann

A Reuters értesülése szerint annak is szerepe volt, hogy az ország a merénylet után szomszédaitól: Kuvaittól és az Egyesült Arab Emírségektől is vásárolt exportálásra alkalmas olajat, hogy minimális késedelemmel teljesíthesse kötelezettségeit olyan nagy vevői számára, mint Malajzia vagy Dél-Korea. Pletser Tamás elmondta, hogy az átmeneti ­hiány kipótlásában az Egyesült Államok is részt vett: miután az ország már a világ legnagyobb kitermelője, berendezkedett az exportra, így a világon bárhová át tudja irányítani a szükséges olajmennyiséget viszonylag rövid idő alatt.

A károk gyors felszámolása és a ­szaúdi export helyreállítása mellett a merénylettel kapcsolatos döntő tényező, hogy az eseményt nem követte a térség geopolitikai feszültségeinek tartós növekedése. Az Egyesült Államok ugyan Iránt vádolja a merénylettel, de megelégedett azzal, hogy segít a szaúdi olajlétesítmények védelmének megerősítésében. Időközben azonban más események is történtek, amelyek az olaj iránti keresletet csökkentették. Újabb adatok láttak napvilágot a világgazdaság növekedési ütemének lassulásáról, emellett lezajlott az ENSZ klímakonferenciája is, ahol az eddigieknél hangsúlyosabb szerepet kapott a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a kevesebb olajfelhasználás által. Az erre irányuló intézkedések ugyan időigényesek, a hosszú távú piaci várakozásokat azonban döntően meghatározza ez a folyamat.

Az olajpiac megnyugvása a hazai benzinárra is hatással van: a merényletet követő áremelkedést csökkentések követték, és jó eséllyel jövő héten is tovább esik az üzemanyagok ára. Még a forint gyengüléséből eredő hatás sem jelentkezik, hisz az olajár esése ellensúlyozza.