Összegezve: a professzor úgy gondolja, hogy három éven belül nem lesz gazdasági visszaesés Amerikában, és utána is legfeljebb egy enyhe, kismértékű, mondhatni technikai jellegű, recessziónak alig nevezhető lassulás jöhet.
Ha pedig az amerikai gazdaság jól megy, akkor a fejlett világ más részei sem szoktak recesszióba kerülni, hisz a világ össztermékének közel negyedét adó Egyesült Államok komoly hatást gyakorol a világgazdaságra.
Az amerikai gazdaság stabilitásának fontosságát az is mutatja, hogy az elmúlt száz év két legsúlyosabb válsága, az 1929-es és a 2008-as egyaránt az Egyesült Államokból indult ki, majd söpört végig a világon, miközben például az 1997-es úgynevezett ázsiai vírus vagy az 1998-as orosz válság a tőzsdéket ugyan megrengette, de a világgazdaságban nem okozott érdemi visszaesést.
Ráadásul a nagy válságokat hosszú, túlzott optimizmussal, piaci eufóriával jellemezhető időszakok előzték meg, miközben már mutatkoztak az aggasztó jelek is, de ezekkel sokan nem akartak szembenézni.
Most ilyesmiről szó sincs, viszont minden egyes, a vártnál rosszabb adatot pesszimista elemzések követnek, melyek így egyre fűtik a recessziós várakozásokat, különösen Európában. A válságok azonban nem akkor jönnek, amikor farkast kiáltanak, hanem rendszerint derült égből villámként csapnak le, amikor a legkevésbé számítanak rá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!