Javult hazánk agrár-külkereskedelmi egyenlege

A legnagyobb értékben a gabona kivitele nőtt (+221,7 millió euró), a legnagyobb csökkenés a húsféléknél volt (-22,8 millió euró), elsősorban a baromfihús kivitelének 8,2 százalékos visszaesése miatt.

A tejkivitel 34,5 ezer tonnával csökkent, 169 ezer tonnát tett ki, értéke 66,2 millió euró volt. A legnagyobb vásárló Románia volt, annak ellenére is, hogy az oda irányuló kivitel 19 ezer tonnával 63,1 ezer tonnára mérséklődött.

A zöldségfélék forgalma 4 százalékkal bővült az importérték 15,4 százalékos növekedése nyomán. Így az első fél évben 37 millió eurós passzívum mutatkozott, 31,5 millió euróval több, mint a bázisidőszaki, az első hat hónapban friss zöldségfélékből Magyarország nettó importőr volt. Az AKi megjegyzi, hogy általában az első fél évben csak fagyasztott és szárított zöldségekből van számottevő kivitel.

A burgonya külkereskedelmi egyenlege továbbra is negatív: az export mindössze 6,9 ezer tonna, az import 31 ezer tonna volt. Az import közel fele Franciaországból érkezett, de Hollandia és Németország is jelentős mennyiséget szállított Magyarországra.

A gyümölcsfélék külkereskedelmi forgalma némileg élénkült a tavaly első félévihez képest, egyenlege 6 százalékkal javult, a passzívum 93,4 millió eurót tett ki. Az exportárbevétel 29 százalékát a fagyasztott gyümölcsök adták. Az almatermésűek kivitele értékben 18,7 százalékkal csökkent, így a gyümölcsfélék exporbevételének tizedét adta.

A gabonafélék exportjának értéke 38 százalékkal, volumene 35,4 százalékkal nőtt a tavaly első hathavihoz képest. A gabonaimport volumene 42,1 százalékkal, értéke 40,2 százalékkal nőtt, a gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 692,2 millió euróra (+37 százalék) emelkedett az egy évvel korábbi 503,5 millió euróról. A gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termék között 2019 első fél évében is. Az árucsoport exportbevétele a teljes agrárkivitel 17,1 százalékát adta, míg egy évvel korábban 13,8 százalékát.

Az idén az első hat hónapban a bázisidőszakinál 35,4 százalékkal több, 3,4 millió tonna gabonát exportált Magyarország, ebből 1,9 millió tonna kukorica és 1,4 millió tonna búza volt. A kukorica exportvolumene 33 százalékkal, a búza kivitt mennyisége 51,5 százalékkal nőtt. A kukorica 98,6 százaléka az EU-tagállamokba került, a korábbi évekhez hasonlóan Olaszország volt a legnagyobb vásárló (722,1 ezer tonna), de nagy piac Ausztria (441,3 ezer tonna) és Németország (327,6 ezer tonna) is.

A búzakivitel 93 százaléka, azaz 1,3 millió tonna irányult az EU-tagországokba, a legnagyobb vevő itt is Olaszország és Ausztria, 40, illetve 15,2 százalékos részesedéssel. Jelentősen, 78 százalékkal nőtt a Románia felé irányuló búzakivitel, ami így 174,2 ezer tonna (13 százalék) lett.