Lépéskényszerben az építőmesterek

Közeleg az az idő, amikor a kisvállalkozások csak akkor jutnak jól fizető munkához, ha kapcsolódni tudnak a nagyobb cégek informatikai rendszereihez. Egyre inkább igaz lesz ez az építőipari kkv-k életében is — hangzott el az Iposz nemzetközi konferenciáján, ahol a digitalizáció, robotizáció alkalmazási lehetőségeiről tanácskoztak az érdekképviseleti vezetők.

Aszfaltozógép munkában. Számítógép vezérli, gombnyomásra működik Fotó: Havran Zoltán

Az, hogy a világ változik, méretes közhely, de itt és most mégis elő kell hozakodnunk vele, mert a hagyományos kézműipar, a lakossági szolgáltatások, és különösen az építőmesterek számára a változás pillanata immár elérkezett.

Az építőipari szakma már nem olyan, mint az apák idejében volt, a nagy nemzetközi cégeknél megjelentek az infokommunikációs megoldások, a virtuális valóság szerepe kiemelkedően fontos. Az a technoló­giai forradalom, ami a bankolást, a kiskereskedelmet, a járműipari gyártástechnológiát mára szinte teljesen átalakította, némi fáziskéséssel az építőiparba is megérkezett.

Az építőipar a megrendelőtől érkező kisebb-nagyobb, de folyamatos igénymódosítás mellett működik, ezért sokkal nehezebb egy gyártási folyamathoz hasonlóan modellezni. Nehezebb, de nem lehetetlen.

Aszfaltozógép munkában. Számítógép vezérli, gombnyomásra működik
Fotó: Havran Zoltán

A Building Information Modelling (BIM) rendszer képes arra többek között, hogy a megrendelőknek – egy virtual reality (VR) szemüveg segítségével – bemutassák, hogyan néz ki majd a tervezett beruházás. De ebből az adatbázisból dolgoznak a kivitelezők is.

Az elkészült terveket betáplálják a BIM rendszerébe, aminek köszönhetően a terepen az építésvezető pontosan tudja majd, hogy aznap neki mit kell elvégeznie, ahhoz pedig mennyi és milyen anyagra lesz szüksége.

A BIM hatalmas erénye, hogy az esetleges tervezési hibákra is időben fény derül: ha egy épületen végigfut egy közmű, annak minden szinten azonos helyen kell megjelennie, helyet kell hagyni a csöveknek. További erénye a technológiának, hogy minden adat megosztható, hiszen felhőben tárolják. Ennek köszönhetően a tervező, az építésvezető, a megrendelő, a beszállítók mind-mind az ak­tuális, legutolsó verzióval találkoznak.

De maga az építés módja is folyamatosan változik. Létezik már falazógép, 3D-s háznyomtató. A kétkezi munka egy részét már kiváltják, manapság nemigen cipelnek a munkások építési anyagot, hanem darukkal rakodnak.

Az egyes munkafázisokat minden lehetséges esetben számítógép-vezérelt célgépek végzik. Valaha az aszfaltozógép kezelője kézzel irányította berendezést, sok múlott a tapasztalatán, szemmértékén. Ma a gépkezelő egy online irányító felületen, tableten vezérli a munkát. Ráadásul az egyes gépek hálózatba vannak kötve, az adataikat megosztják egymás és az aszfaltkezelő üzem között, így az anyagellátás is pontos.

A fentiek először a nemzetközi nagyvállalatoknál jelentek meg, azonban annak a cégnek, amely alvállalkozóként munkát akar végezni a nagyok építkezésein, ismernie és alkalmaznia is tudni kell a modern technológiákat.

A láncolat legvégén a kkv-k vannak, ezért immár nekik is fel kell zárkózniuk, ha pénzt akarnak keresni. A szakemberek ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a vállalatok digitalizáltsága javítja a versenyképességüket. Ezt mondta Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára is az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) rendezvényén.

Az Iposz a visegrádi országok (V4) társvállalkozói érdekképviseleteinek részvételével nemzetközi konferenciát szervezett a digitalizációról, a robotizációs és a technológiai modernizációról, az építőiparban működő kis- és középvállalkozások (kkv) termelékenységének, hatékonyságának javítási lehetőségéről.

A hazai kkv-k helyzete ebből a szempontból nem nevezhető kedvezőnek. A magyar kis- és középvállalkozások versenyképessége, bár sokat javult az elmúlt években, még mindig csak a 40 százalékát teszi ki az EU 28-ak átlagának, és a V4-országok hasonló adatától is elmarad.

Nagy Ádám szerint a kormány igyekszik segíteni a ­kkv-k felzárkóztatását, fejleszti a digitalizációhoz szükséges infrastruktúrát, technológiai platformokat működtet, hogy elősegítse a gazdaságban végbemenő technológiai váltást.

A magyar építőiparnak a 2018-2023 közötti időszakra mintegy 25 ezermilliárd forint megrendelésállománya van, miközben az iparágból hiányzik 50-100 ezer képzett szakember. A megoldás a digitális eszközök széles körű használata, amely részben kiváltja az élőmunkát. A tárca ezért a hazai építőipari kkv-k technológiaváltását 2019-2020 között 12 milliárd forinttal támogatja – mondta a helyettes államtitkár.

Németh László, az Iposz elnöke szerint az európai országok, köztük a V4-ek és Magyarország iparosainak is alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, ám ehhez információra, képzésre, támogatásra, szolgáltatásokra van szükségük. A konferencián beszélgettünk egy vállalkozóval, aki azt mondta, hogy a megújulással járó költségek nagy nehézséget jelentenek a kisvállalkozások gazdálkodásában.

Azt szeretnék, ha egyszerűbb, kifejezetten a kkv-knak fejlesztett cégoperá­ciós szoftvereket kínálnának számukra. Az idősebb generáció pedig, amely öt-tíz évvel áll a nyugdíj előtt, nem motivált arra, hogy elsajátítsa a gyökeresen új technológiákat. Félő, mondta az építőmester, hogyha az öreg szakik leteszik a vakolókanalat, kihal egy teljes szakmai kultúra az iparágból.