Lépéskényszerben az építőmesterek

Közeleg az az idő, amikor a kisvállalkozások csak akkor jutnak jól fizető munkához, ha kapcsolódni tudnak a nagyobb cégek informatikai rendszereihez. Egyre inkább igaz lesz ez az építőipari kkv-k életében is — hangzott el az Iposz nemzetközi konferenciáján, ahol a digitalizáció, robotizáció alkalmazási lehetőségeiről tanácskoztak az érdekképviseleti vezetők.

Aszfaltozógép munkában. Számítógép vezérli, gombnyomásra működik Fotó: Havran Zoltán

A fentiek először a nemzetközi nagyvállalatoknál jelentek meg, azonban annak a cégnek, amely alvállalkozóként munkát akar végezni a nagyok építkezésein, ismernie és alkalmaznia is tudni kell a modern technológiákat.

A láncolat legvégén a kkv-k vannak, ezért immár nekik is fel kell zárkózniuk, ha pénzt akarnak keresni. A szakemberek ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a vállalatok digitalizáltsága javítja a versenyképességüket. Ezt mondta Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára is az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) rendezvényén.

Az Iposz a visegrádi országok (V4) társvállalkozói érdekképviseleteinek részvételével nemzetközi konferenciát szervezett a digitalizációról, a robotizációs és a technológiai modernizációról, az építőiparban működő kis- és középvállalkozások (kkv) termelékenységének, hatékonyságának javítási lehetőségéről.

A hazai kkv-k helyzete ebből a szempontból nem nevezhető kedvezőnek. A magyar kis- és középvállalkozások versenyképessége, bár sokat javult az elmúlt években, még mindig csak a 40 százalékát teszi ki az EU 28-ak átlagának, és a V4-országok hasonló adatától is elmarad.

Nagy Ádám szerint a kormány igyekszik segíteni a ­kkv-k felzárkóztatását, fejleszti a digitalizációhoz szükséges infrastruktúrát, technológiai platformokat működtet, hogy elősegítse a gazdaságban végbemenő technológiai váltást.

A magyar építőiparnak a 2018-2023 közötti időszakra mintegy 25 ezermilliárd forint megrendelésállománya van, miközben az iparágból hiányzik 50-100 ezer képzett szakember. A megoldás a digitális eszközök széles körű használata, amely részben kiváltja az élőmunkát. A tárca ezért a hazai építőipari kkv-k technológiaváltását 2019-2020 között 12 milliárd forinttal támogatja – mondta a helyettes államtitkár.

Németh László, az Iposz elnöke szerint az európai országok, köztük a V4-ek és Magyarország iparosainak is alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, ám ehhez információra, képzésre, támogatásra, szolgáltatásokra van szükségük. A konferencián beszélgettünk egy vállalkozóval, aki azt mondta, hogy a megújulással járó költségek nagy nehézséget jelentenek a kisvállalkozások gazdálkodásában.

Azt szeretnék, ha egyszerűbb, kifejezetten a kkv-knak fejlesztett cégoperá­ciós szoftvereket kínálnának számukra. Az idősebb generáció pedig, amely öt-tíz évvel áll a nyugdíj előtt, nem motivált arra, hogy elsajátítsa a gyökeresen új technológiákat. Félő, mondta az építőmester, hogyha az öreg szakik leteszik a vakolókanalat, kihal egy teljes szakmai kultúra az iparágból.