Az egyre szűkülő piaci lehetőségek miatt egyre nyitottabbak a munkáltatók a teljes munkaidős alkalmazástól eltérő megoldások iránt a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége és a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége első közös kutatása szerint.
Ezt igazolja, hogy az atipikus foglalkoztatási piac az idén január és augusztus között kétszázmilliárd forintos árbevételt ért el. Idetartoznak a piac felét lefedő diák- és nyugdíjas-szövetkezetek, a szektor harmadát uraló munkaerő-kölcsönzők, valamint a szociális szövetkezetek és a távmunka.
Fotó: Kurucz Árpád
Az átfogó felmérés további tapasztalata, hogy 2019 első nyolc hónapjában több diák dolgozott, mint a tavalyi év azonos időszakában, közel 114 ezer fő. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteknél pedig az év első nyolc hónapjában több tagi jövedelem keletkezett, mint tavaly, működésük első teljes pénzügyi éve alatt összesen. Több mint tizenegyezer nyugdíjas dolgozott a vizsgált időszakban szövetkezeti keretek között. A munkaerő-kölcsönzéssel közel 35 ezren jutottak álláshoz.
A közlemény felidézte, az 1990-es évektől – az iskolaszövetkezeti szektor elindulása mellett – folyamatosan fejlődött a munkaerő-kölcsönzési iparág is. A 2008–2012 közötti gazdasági válságból az a piaci szereplő került ki megerősödve, amely szaktudásával, megbízhatóságával, állandóságával ezekben az években is hiteles tudott maradni. A többéves munkaviszony után leépített emberek számára hasznos és megkerülhetetlen eszköz lett a munkaerő-kölcsönzés, amely visszasegítette őket a munka világába, ezzel elősegítve megélhetésüket.
Ezen a nyáron a diákok körében leginkább a szezonális, strandos munkák voltak népszerűek, kiemelten a turisztikai területeken. A nyugdíjasoknak a rugalmas időbeosztás és a szociális tér miatt előnyös a szövetkezet, a vállalatoknak pedig a kisebb adminisztráció miatt.
Atipikus foglalkoztatású, aki ideiglenes munkát végez napi, heti, havi vagy akár hosszabb ideig; a diákok az iskolaszövetkezetek, a felnőttek a munkaerő-kölcsönzés, a nyugdíjasok pedig a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek keretei között.
