Palkovics László kiemelte, hogy nem csupán az ide érkező befektetési összegek magasak, hanem az általuk létrehozott gyártás hozzáadott értéke is, és egyre általánosabb a kutatási és innovációs központok megtelepedése.
A tárcavezető üdvözölte, hogy a brexit közeledtével a startup cégek is egyre vonzóbb célpontnak tekintik Magyarországot.
A kutatásra és fejlesztésre fordított költségvetési támogatás 2021-ben és 2022-ben is bővülni fog, és 2030-ra elérheti a 3 százalék körüli arányt, vagyis a legfejlettebb országokéval kerülhet azonos szintre – közölte a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy a kutatóhálózat átalakítását végig kell vinni, és ehhez kapcsolódóan még számos finanszírozási kérdés vár rendezésre. Szorgalmazta emellett a kutatási intézmények, az egyetemek és a vállalatok szorosabb együttműködését, és hozzátette, hogy a felnőttképzésben az államnak jelentős mértékben kell kiegészítenie a munkaadók szerepvállalását.
Palkovics László kiemelte, hogy a digitalizáció áthatja és átalakítja a gazdaság összes ágazatát, és a mindennapi élet valamennyi területét, ezért hátrányba kerülnek a folyamatból kimaradó államok. Magyarország ennek a kihívásnak megfelelően alakította ki a stratégiáit és a cselekvési terveit, az új technológiák köré szervezi a science parkok országos hálózatát, és ösztönzi a digitalizáció széles körű felhasználását. Véleménye szerint az utóbbi annak ellenére szorul további támogatásra, hogy a belföldi digitális infrastruktúra és gazdaság nemzetközi összevetésben is fejlett.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara alelnöke Közép-Európa versenyképességi kilátásait minden eddiginél kedvezőbben ítélte, de hozzátette, hogy a térség kormányainak és gazdasági szereplőinek együtt kell megteremteni a támogató környezetet a digitalizáció kihasználásához. Marie-Theres Thiell hozzátette, hogy a technológiai átalakulás számtalan kihívást hozhat, ennek ellenére nem fenyegetésként, inkább lehetőségként kell rá tekinteni.
Az E.ON SE német energiavállalat vezérigazgatója hatalmas eredménynek nevezte a közép-európai országok fejlődését. Johannes Teyssen úgy látja, hogy a térség államai az elmúlt évtizedekben megtanultak alkalmazkodni a változásokhoz, ezért nyitottak az új technológiai kihívásokra, és hajlandók kockázatot vállalni. Hozzátette, hogy a digitális technológia sokba kerül és sokat fogyaszt, hiszen egyetlen google-keresés egy órányi világítás energiáját emészti föl, és időbe telik a digitális jövő kiépítése is. Véleménye szerint a válaszokat csak a tudományos és a gazdasági élet, valamint a politikai döntéshozók nemzetközi együttműködése találhatja meg. Johannes Teyssen hangsúlyozta, hogy Európa meg fogja oldani a technológiai kihívásokat, és Magyarország vezető szerepet fog játszani ebben.
