Elemzők: Maradnak a laza monetáris kondíciók

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint maradnak a laza monetáris kondíciók, 2020-ban nem várnak szigorítást, az alapkamat emelése pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem várható.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a magyar jegybanktól nem várható a közeljövőben monetáris szigorítás, az elmúlt hónapokban a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) is a laza irányba mozdult, így ezek alapján a Magyar Nemzeti Bank is fenntarthatja az „ultralaza” kondíciókat.

A K&H Bank szakembere rámutatott: az MNB-döntés teljesen összhangban van a piaci várakozásokkal, a kamat esetleges módosítása régóta „nem téma” a piacon.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy vélekedett: a jövő év második felében is elmaradhat még a 3 százalékos céltól az infláció, ezért 2020-ban nem várnak szigorítást. Legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelésére 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak, de nem kizárt, hogy erre még később kerül sor.

Kifejtette: a hazai gazdaságot jellemző nagymértékű megtakarítási többlet, a következő években az uniós forráslehívások következtében feltehetően jelentős szufficitbe kerülő költségvetési pénzforgalmi egyenleg, és a nemzetközi hozamok miatt a bank szakértői nem számítanak a piaci hozamok számottevő emelkedésére sem, így a Bubor kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok tartósan alacsony szinten, a kamatfolyosó aljára tapadhatnak.

Török Lajos, az Equilor vezető elemzője jelezte: a tanács következő, december 15-i kamatdöntő ülése izgalmasabb lehet, mivel akkor jelennek meg a friss inflációs jelentés keretszámai. Hozzátette, hogy a magyar jegybank a múlt héten publikált egy tanulmányt, miszerint a globalizáció, a digitalizáció és a csökkenő nyersanyagárak miatt szükség lehet az inflációs célok, illetve azok számításának újragondolására. Az MNB szerint szükség lehet akár az inflációs célszintek módosítására, akár a mérőrendszer változásaira a következő időszakban – fűzte hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője közölte: az MNB továbbra is a lefelé mutató inflációs kockázatokat tartja erősebbeknek a gyenge európai konjunktúra miatt, illetve a magyar állampapír plusz (MÁP+) bevezetésétől, valamint a jövő évi kisebb költségvetési hiánytól várja a makrogazdasági egyensúly erősödését, az infláció elszaladásának megakadályozását.

Regős Gábor jelezte: annak ellenére, hogy a maginfláció elérte a jegybanki célsáv tetejét, a közeljövőben nem lehet a monetáris kondíciók érdemi szigorítására számítani, legfeljebb a swapállomány (devizacsere-állomány) csökkentésére vagy a kommunikáció lazítására kerülhet sor decemberben, összességében pedig a laza monetáris politika tartós fennmaradása várható.