Eredményes a békéltetések nagy része

A Budapesti Békéltető Testület ingyenes segítségét igénybe vevők több mint fele tudott egyez­ségre jutni, de sok ügyben már nem is került a testület elé az ügy, mivel a felek eljáráson kívül rendezték a fogyasztóvédelmi problémákat – derül ki a testület idei évre vonatkozó statisztikájából.

Már megközelítőleg négyezren kérték idén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által működtetett Budapesti Békéltető Testület ingyenes, gyors eljárását a fogyasztóvédelmi ügyekben – derül ki a testület lapunkhoz eljuttatott közleményéből. Az eljárások 66 százalékában a felek egyezségre jutottak a testületnek köszönhetően, az esetek egy negyedében pedig megalapozatlannak bizonyult a fogyasztók kérelme. A testület elé került ügyek nyolc százalékában ajánlást tettek az eljáró tanácsok a vállalkozások számára. Ezekben az esetekben olyan, megalapozott fogyasztói beadványokról volt szó, amelyekben az érintett gazdálkodó szervezetek egyezséget nem kötöttek, viszont miután részletesen megismerték az írásba foglalt ajánlás indokait, önként teljesítették az egyébként nem kötelező ajánlások 86 százalékát.

Elenyésző számban, a panaszok mind­össze két százalékában fordult elő, hogy a testület nem járhatott el a vita természete miatt, ilyenek voltak tipikusan a magánszemélyek között felmerült sérelmek – olvasható a közleményben. Nagyon sok ügyben ugyanakkor már nem is került az eljáró tanácsok elé a beadvány, mert a vállalkozások felvették a kapcsolatot előtte a fogyasztóval, és eljáráson kívül rendezték a fogyasztóvédelmi problémákat. Ezekben az esetekben a fogyasztók visszavonták a kérelmüket, vagy pedig már nem is volt szükséges a kiküldött hiánypótlást teljesíteniük, mivel a békéltető testületi eljárás betöltötte a szerepét, azaz a vita lezárult.

Gyakoriak a termék meghibásodásával kapcsolatos viták
Fotó: MTI/Vajda József

A vitás ügyek részletezéséből kiderül, hogy a legtöbb (1725) esetben a kereskedelmi ügyekben igényelték a fogyasztóvédelmi békéltetést, ide tartoztak tipikusan a jótállási, kellékszavatossági ügyek, a meghibásodott, tönkrement termékekkel vagy éppen az internetes vásárlással kapcsolatos viták. Az „egyéb szolgáltatás” ügycsoportba 1049 eljárás tartozott, amelyek között gyakoriak voltak a hűségszerződésekkel, mobil-, internet-, televízió-előfizetésekkel, parkolási büntetésekkel, javító-karbantartó szolgáltatásokkal összefüggő kérelmek. A közszolgáltatással összefüggésben 196 vitát regisztráltak, amelyek tárgya rendszerint a villamosenergia-szolgáltatással, földgázszolgáltatással, víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos kifogás volt. Építőipari ügyeket 101 eljárás érintett, amelyek rendszerint kivitelezési szerződésekkel, lakásfelújítással vagy egyéb építési munkálatokkal voltak kapcsolatosak, és sokszor milliós vagy több százezer forintos értékről szóltak. Itt többször elmaradt a megrendelt munka befejezése vagy esetleg az el sem kezdődött, annak ellenére, hogy a fogyasztó már korábban előleget, foglalót adott át a vállalkozónak, azonban utóbbi később elérhetetlenné vált. Az utazási ügyek 91 esetben okoztak bosszúságot a fogyasztóknak, elmaradt programokkal vagy éppen a szálláshely minőségével voltak kapcsolatosak a fogyasztói beadványok. Legkisebb számban a pénzügyi szolgáltatások (77) miatt kerültek lefolytatásra az eljárások. Idetartoztak például a hallgatói hitellel, fogyasztói csoportokkal összefüggő beadványok. A bankokkal, biztosítókkal és egyéb, a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő ügyek pedig a Pénzügyi Békéltető Testülethez kerültek, amelynek ezekre kizárólagos hatásköre van.