Három százalék felett lehet jövőre a hazai növekedés

A legfontosabb kérdés az, hogy el tudunk-e szakadni a német gazdasági növekedéstől, vagyis nálunk megmaradhat-e a jóval magasabb ütem.

Az autóipar lassulása várhatóan nem jár leépítésekkel, ráadásul szakemberhiány van az országban Fotó: Kurucz Árpád

– A világ gazdasági növekedésén belül régiónk jelenleg az öt százalék körüli növekedésével az élvonalban van – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a bank Győrben tartott szakmai rendezvényén. Hozzátette: ekkora vagy ennél nagyobb növekedés csak Ázsia országaiban tapasztalható, valamint néhány gyorsan fejlődő afrikai országban.

– A világkereskedelem ugyanakkor megtorpant, nem kis részben a kínai–amerikai kereskedelmi háborúnak köszönhetően, a hatás a német gazdaságot is erősen érinti. Ott lassú, egy százalék körüli növekedés várható, és ez elvileg Magyarországra is hatással lehet, miután exportunk 30 százaléka oda irányul. Növekedésünk egyelőre kiváló, a lassulás jelei nem mutatkoznak, ugyanakkor régiós társaink korábban kissé előreszaladtak Magyarországhoz képest, most pedig nagyjából együtt növekedünk azokkal – magyarázta a szakember.

A legfontosabb kérdés az, hogy el tudunk-e szakadni a német gazdasági növekedéstől, vagyis nálunk megmaradhat-e a jóval magasabb ütem. Németh Dávid szerint egyelőre a munkaerőhiányból adódó bérnövekedési dinamika és ezáltal a belső fogyasztás növekedése egyelőre remekül hajtják a gazdasági növekedést.

A szakember szerint jövőre 3-3,5 százalékos növekedés várható a magyar gazdaságban, feltételezve azt is, hogy nem lassul le olyan erősen az eurózóna gazdasága, mint ahogy pár hónappal ezelőtt várták.

A további fejlődésünkhöz ­Németh Dávid szerint különösen fontos lenne a tartósan magas beruházási ráta, nagyjából úgy, ahogy ez Csehországban már hosszú ideje tapasztalható. Fontos, hogy az új technológiákat behozzuk és alkalmazzuk, ehhez viszont a munkaerő folyamatos továbbképzésére is szükség van.

Aggasztónak tartja viszont ­Németh Dávid a forint folyamatos gyengülését, alulteljesítését a régiós devizákkal szemben, eközben a hazai infláció is magas a környező országokéhoz képest.

A gyengülő forint mérsékli a bérfelzárkózás ütemét azáltal, hogy a forintban megvalósuló magas emelkedés egy részét semlegesíti. Ráadásul ez a hatás ré­giónkban is jelentkezik, hisz a 2004 óta az unióhoz csatlakozott és még nem eurót használó országok valutája stabil, a forint hozzájuk képest is gyengül – fejtette ki a szakértő.