Jelentős magyar növekedést vár a Moody’s

A várható kismértékű lassulás ellenére a következő két évben is látványos növekedésre számít a magyar gazdaságban a Moody’s Investors Service. A hitelminősítő ezzel immár sokadik azon nemzetközileg meghatározó intézmények sorában, akik az utóbbi időben feljebb srófolták országunk bruttó hazai termékének gyarapodási kilátásait.

MN_SABLON

A magyar adósbesorolást alátámasztó tényezők között van az öt éve folyamatosan erőteljes GDP-növekedés, az államháztartási hiány és az államadósság-teher csökkentése melletti elkötelezettség, valamint a magyar gazdaság külső sérülékenységeinek jelentős mértékű és fenntartható mérséklődése, ami javította a gazdaság külső sokktűrő kapacitását – áll a Moody’s Investors Service tegnap Londonban ismertetett éves adósprofil-jelentésében. A hitelminősítő előrejelzése szerint a magyar GDP növekedési üteme a továbbiakban lassul ugyan, de 2020-ban és 2021-ben is 3,2 százalék körül lesz, ami még mindig robusztusnak számít. Az államadósság pedig az erőteljes nominális GDP-növekedés környezetében 2021-re 64 százalék körüli szintre csökken. A Londonból érkező dicséret ugyanakkor váratlan, miután a Moody’s évek óta nem minősítette fel hazánk kilátásait, sőt, a jelenlegi Baa3 besorolásuk (stabil kilátással) is elmarad egy fokozattal a Fitch és a Standard & Poor’s hasonló osztályzatától.

A nemzetközi hitelminősítő fejsimogatása mindenesetre beleillik abba a számunkra kedvező gyakorlatba, amelynek során nemzetközi és hazai, a gazdaságpolitikában mérvadó intézmények Magyarország növekedési kilátásait az utóbbi hónapokban rendre felfelé módosították. November első hetében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megerősítette, hogy Magyarország GDP-je idén 4,6 százalékkal kúszhat feljebb a tavalyi 4,9 százalék után, ezzel hazánk a második legnagyobb gazdasági növekedést érheti el idén az Európai Unióban. Az IMF adatai szerint 5,1 százalékos gazdasági növekedésével csak Málta lehet előttünk a sorban.

Az IMF-fel egy időben a térségi prognózisból kissé visszavett, míg a magyar gazdaság idei növekedésére adott prognózisát jelentősen javította és kisebb mértékben a jövő évi magyar előrejelzését is emelte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A londoni hitelintézet a magyar gazdaságban idén 4,6 százalékos, jövőre 3,1 százalékos növekedéssel számol. Az EBRD ezzel 0,9 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék idei egész évi növekedésének ütemére adott becslését, a jövő évre szólót pedig 0,2 százalékponttal emelte a májusi 2,9 százalékról. A bank legfrissebb előrejelzése a közép-európai és a balti EU-térség egészében az idén átlagosan 3,7, jövőre 3,2 százalékos növekedést valószínűsít, egyaránt 0,1 százalékponttal lassabbat a májusi becslésnél.

Az Európai Bizottság szintén javította a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Eszerint az előzőleg becsült 3,7 százalékkal szemben idén 4,6 százalékos gazdasági bővülés várható, ami a harmadik legmagasabb érték az Európai Unióban. A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatósága őszi előrejelzésében 2020-ban és 2021-ben is 2,8 százalékos növekedésre számít hazánk esetében.

A nemzetközi intézmények lépéseit a hazaiak is követik. A kormány, illetve a Pénzügyminisztérium legfrissebb előrejelzése az idei gazdasági növekedésre 4,8 százalék, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter erősített meg a múlt csütörtöki, harmadik negyedéves statisztikai adat megjelenését követően. Igaz, az idei évre vonatkozó konvergenciaprogramban még 4 százalék szerepel. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentésében 2019-re 4,5 százalékos GDP-emelkedés szerepel a nyár eleji 4,3 százalék után.

Az elemzői várakozások között a Morgan Stanley 4,9 százalékos GDP-növekménnyel számolt 2019-re az októberben kiadott prognózisában, ami kereken egy százalékkal magasabb az azt megelőzően publikált értéknél. A Takarékbank elemzői ugyancsak 4,9, míg a Századvég és a Kopint–Tárki 4,8 százalékos előrejelzést tett közzé az idei gazdasági növekedésre vonatkozóan a múlt hónapban. Abban azonban mindenki egyetért, hogy bár a várakozásokat meghaladó, idei harmadik negyedévi növekedés után az egész éves gazdasági növekedés öt százalék közelében lehet, a külső feltételek szigorodása már érezteti a hatását, 3-4 százalék közé szorítva le az éves növekedést 2020-ban.