Kifizetődő a készségfejlesztés

Kiemelkedő a magyar lakosság számolási kompetenciája, míg az íráskészség enyhén elmarad az OECD 36 tagállamának átlagától – derül ki a szervezet felnőttek készségeit vizsgáló felméréséből. A harmadik készséget, a problémamegoldást szintén átlagosra értékelték. Érdekesség, hogy már a magas szintű technológiai környezetet is figyelembe vették a felmérés során. Magyarországon a készségfejlesztés jövedelmező: a magasabb iskolai végzettség akár húsz százalékkal magasabb keresetet eredményezhet, bőven meghaladva a többi tagállam átlagát.

Az OECD a felnőtt lakosság kompetenciáit mérte Fotó: Éberling András

A számolási kompetenciái a legerősebbek a felnőtt magyar lakosságnak, jóval meghaladva a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) 36 tagállamának átlagát – derül ki a szervezet frissen közzétett, a felnőttlakosság készségfelméréséből. Ezzel szemben az íráskészség árnyalatnyival alacsonyabb az átlagosnál. Felveszi ugyanakkor a versenyt Magyarország felnőtt lakosságának problémamegoldó képessége: az OECD fejlett gazdaságú államaival azonos a magas technológiával ellátott környezetben. A nemzetközi szervezet felmérésében a három legfőbb készséget vizsgálta: az íráskészséget (beleértve a szövegértést), a számolást, valamint a problémamegoldási készséget az egyre elterjedtebb digitalizációs, technológiai megoldások, okoseszközök használatát is figyelembe véve. A különböző készségeket 500-as skálán pontozták.

Az OECD a felnőtt lakosság kompetenciáit mérte
Fotó: Éberling András

A munkavállalókra jelentős hatást gyakorol a kompetenciaszint. A számolási készségre 272 pontot kaptak a magyar felnőttek, ez jóval magasabb az OECD 262 pontjához képest, ugyanakkor az íráskészségnél a 266 pontos nemzetközi átlag két ponttal magasabb volt, mint idehaza. Jelentős az eltérés az alacsony és magas iskolai végzettséggel rendelkezőknél: az íráskészségnél az iskolázatlanabbak és a felsőfokú végzettségűek között akár 77, míg a számítási kompetenciáknál 87 pontos eltérés is lehet. Az OECD- tagállamokban átlagosan jellemző 80 pontos eltérésnél is magasabb különbség a bérekben is meglátszik: óránként legalább 17,8 százalékkal érhet el magasabb fizetést az oktatásban tovább részt vevő munkavállaló. Ez a vizsgált országok közül a második legmeghatározóbb eltérés a magas és alacsony végzettségűek között. Jobb munkalehetőség, hozzáférhetőbb oktatás és jobb készségek mutatkoztak azoknál, akiknek legalább egy szülője felsőfokú végzettségű volt. Jóval kisebb ugyanakkor az életkori különbség, de nálunk is elmondható, hogy minél fiatalabb valaki, annál jobb kompetenciái vannak. A nők és a férfiak képességei között nincs lényegi különbség, sőt a számolási készség magasabbnak bizonyult a nőknél. Kiemelkedik a 45 évesnél idősebb korcsoport, messzemenőkig a legjobb számolási készséggel az OECD országai közül.

A felmérés újdonsága, hogy a problémamegoldó készséget mérő feladatokhoz a legújabb technológiai, digitális eszközöket is igénybe vehették a résztvevők. A felnőttek 14,4 százaléka jelezte, hogy nincsenek számítógépes tapasztalatai; ez az arány alacsonynak számít. Szintén elhanyagolható a lakosság azon öt százaléka, amelyik még nem hallott az infokommunikációs eszközök többségéről. Figyelemre méltó, hogy az átlagnál többen választottak a papíralapú helyett digitális eszközt egy-egy problémamegoldó feladat elvégzéséhez.

Az OECD átfogó elemzése rámutatott, hogy Magyarországon a felnőttek kompetenciái magasak, ez pedig kedvezően hat a társadalmi folyamatokra is. Az emberek másokba vetett bizalmára, a politikai szerepvállalásra vagy akár az önkéntességre is jó hatást gyakorol a három alapkészség. A többi tagállamhoz képest jobban érezhető a számolási vagy íráskészséggel kapcsolatos kompetenciák bizalomépítő, önértékelést növelő hatása is.