Új időszámítás a tőzsdén

Új kereskedési rendszere lesz a tőzsdének decembertől, amely modernebb, mint az eddigi. A legfontosabb változás, hogy az árelmozdulás mértéke miatt nem fog leállni a kereskedés.

Jövő héttől a kereskedés megakadása már nem befolyásolhatja a befektetők döntését Fotó: Havran Zoltán

Komoly változás lép életbe a Budapesti Értéktőzsdén jövő héttől, az eddigi Xetra Classic kereskedési rendszert felváltja a Xetra T7 elnevezésű platform. A váltás legjelentősebb következménye, hogy megszűnik a napi ajánlattételi limit. Eddig egy adott részvényre nem lehetett az előző napi záróár fölött vagy alatt – a Prémium kategóriá­ban 15, a Standard kategóriában 20 százalékkal – ajánlatot tenni, vagyis az árfolyamok csak ekkora mértékben mozdulhattak el egy napon belül.

A decemberig élő gyakorlatot elvileg a befektetők védelme érdekében vezették be hajdan, de funkcióját az utóbbi időben már egyre kevésbé töltötte be. A kisebb forgalmú részvények esetén a limit elérésekor elakadt a kereskedés, aznap sokszor már nem is lehetett azokkal üzletet kötni, majd előfordult, hogy ugyanez több napon keresztül megtörtént, így mire újra ténylegesen kereskedni lehetett a papírral, az ára akár már a duplájára is emelkedhetett vagy a felére eshetett.

A két évtizede működő intézkedés célja elvileg az volt, hogy az adott alsó vagy felső limiten elgondolkozzanak a befektetők, és észszerűen újra tudjon indulni a kereskedés a sávon belül. Időközben azonban egyre jobb megoldások jelentek meg a piacon, amelyeket más tőzsdék is már használnak, decembertől pedig a BÉT rendszere is átáll a korszerű verzióra.

Jövő héttől a kereskedés megakadása már nem befolyásolhatja a befektetők döntését
Fotó: Havran Zoltán

Amikor az árelmozdulás elér egy adott mértéket – amelyet akár részvényenként egyedileg is meg lehet határozni –, a kereskedés automatikusan átvált auk­ciós formába. Amennyiben pedig ennek során is túl extrém lenne az árelmozdulás, a tőzsde kapcsolatba lép a szélsőséges árú ajánlatot adó brókercéggel, és külön megerősítést kér rá, egyúttal felhívja a figyelmet az ármódosítás vagy az ajánlat visszavonásának lehetőségére. Ha a cég még ezután is fenntartja ajánlatát, az ügylet létrejön, de így viszonylag sok idő marad arra, hogy minden szereplő átgondolja, mit is akar ténylegesen, és ezt követően mehet tovább a kereskedés a hagyományos módon, akkor is, ha nagy az árelmozdulás. Ez azért lényeges, mert a gyakorlatban eddig nagyon sokszor előfordult, hogy egy részvényt manipulatívan mozdítottak el a limitig, ott pedig sokan felkészültek arra, hogy másnap nagy ugrás lehet, ezért szélsőségesen felborult a kereslet-kínálat aránya, és ez akár napokig fennmaradhatott.

Amikor pedig olyan hír látott napvilágot egy céggel kapcsolatban, amely a részvények árában elmozdulást indokolt, a kereskedési limiten való többnapos fennakadás után ugyancsak az indokoltnál sokkal nagyobb árelmozdulás következett, miközben, ha hagyták volna az árat szabadon mozogni, a tapasztalatok szerint egy nap alatt lezajlik a hírre adott reakció, összességében jóval kisebb árelmozdulással. Mostantól azonban a kereskedés megakadása többé nem befolyásolja a befektetők döntését, a kereskedés folyamatos lesz, extrém ármozgások pedig ritkábbak fordulnak majd elő.