A magyar bankszektor jövedelmezősége a tulajdonosok által elvárt szint alatt van – mondta Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjúban, amelyet a távirati iroda szemlézett. Jelezte: első ránézésre valóban nagyon jó volt a hazai bankok jövedelmezősége az utóbbi egy-két évben, a szektor 12 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget ért el.
A számok mögé tekintve azonban már nem ilyen jó a helyzet. Sok az egyszeri tétel, és közülük is kiemelkednek az értékvesztési visszaírások. Azokat az értékvesztési tartalékokat, amelyeket a bankoknak még a válság alatt meg kellett képezniük, most egy kivételesen jó gazdasági környezetben vissza tudják írni. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a portálnak arról beszélt, hogy hosszabb távon a tavalyi profitráta nem fenntartható. Az idén még érvényesülnek az egyszeri hatások, de már most sem olyan mértékben, mint tavaly.
A kockázat jelenleg nem a költség, hanem a bevétel, és ez 2020–2021-ben meg fog változni, eljön az igazság pillanata – fogalmazott. Mindeközben fel kell készülni arra is, hogy nem mehet majd mindig minden ennyire jól. A gazdaság mostani gyors növekedése sem állandó, a kockázatok növekedésével is számolni kell. Éppen elég figyelmeztetés hangzik el ez ügyben az MNB részéről is – mondta. Kifejtette, azontúl, hogy az egyedi tranzakciók kisebbek a visegrádi országokéhoz képest, a lakossági hitelek GDP-hez mért aránya is csak körülbelül feleakkora, mint például Csehországban. Ez egyrészt azt jelzi, hogy nincs szó túlhitelezettségről, másrészt viszont azt, hogy kis volumenből tud a hazai bankszektor gazdálkodni.
A szervezet alelnöke szerint ez is mutatja, hogy van tér a bővülésre, és a bankok el is indultak azon az egészséges úton, hogy volumennövekedésből próbálják kompenzálni az egyébként csökkenő marzsokat. Tehát a bevétel nem azért nő, mert stabilak a marzsok, hanem mert egyre nagyobb volumen mellett a csökkenő marzsok ellenére tesz szert a bankszektor nagyobb bevételre – fejtette ki.
