Összességében valamelyest mérséklődtek tavaly belföldön a természetben előforduló energiaforrások – mint a szén, a kőolaj, a földgáz vagy a napenergia –, tehát a primer energia felhasználása a 2017-es évhez viszonyítva.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal friss kiadványa szerint a 2018-as összesítésben az elsődleges belföldi felhasználás 1113 petajoule (PJ) volt, ami szinte megegyezik az egy évvel korábbi értékkel (1125 PJ). Ezen belül három százalékkal kevesebb földgázra volt szükség 2017-tel összevetve, lényegében az enyhe tél, vagyis a kedvező fűtési szezon miatt. Ellenben a kőolaj és a kőolajtermékek felhasználása egy év alatt több mint hat százalékkal bővült. Ennek oka az, hogy folytatódott a közlekedési szektor évek óta növekvő energiafelhasználása. Az elmúlt öt évben ugyanis majdnem negyedével növekedett az ágazat. Ezen belül a legnagyobb arányt, 95 százalékot képviselő közúti közlekedés egy év alatt hét százalékkal bővült, vagyis ennyivel több üzemanyag fogyott tavaly, mint 2017-ben.
Hatalmasat ugrott a nemzetközi légi közlekedés energiafelhasználása is, 2018-ban 24 százalékos emelkedést számítottak.
Fotó: Kurucz Árpád
Egy év alatt a belföldi elsődleges energiatermelés kismértékben csökkent: a 2014 és 2016 közötti enyhe növekedés után gyakorlatilag ismét a 2014. évi 462 PJ-os szintre került. Ugyanakkor a nem éghető megújulók hasznosítása 12 százalékkal, ezen belül a napenergiáé 58-cal bővült, ám a szélerőművek termelése ötödével visszaesett. A fosszilis tüzelők felhozatala is vegyesen változott, hiszen míg a földgáz- és a kőolajtermelés négy, illetve hat százalékkal nőtt, addig a széntermelés 11-gyel csökkent.
A fosszilisek nagyobb mértékű kitermelése mellett is 561 PJ-nyi földgázt és kőolajat kellett behoznia Magyarországnak, tehát a mérséklődés ellenére továbbra is viszonylag magas hazánk importkitettsége. A villamos energia belföldi előállítása is csökkent, a háromszázalékos lyukat szintén importtal kellett betömni, így emelkedett 31 százalékra az összes behozott áram aránya a teljes felhasználáson belül a 2017-es 18 százalékról.
A háztartások áramigénye egy százalékkal nőtt, ami megfelel a többéves trendnek.
