Megválik a foglalkoztatási területtől a Pénzügyminisztérium

A jelenleg még a Pénzügyminisztériumhoz (PM) tartozó foglalkoztatási és munkaügyi terület, amely nem része a hagyományos pénzügypolitikának, a munkaügyi reformprogram lezárásával az ITM-hez kerül.

Debrecen, 2019. december 13. Varga Mihály pénzügyminiszter elõadást tart a hajdú-bihari TOP 100 kiadvány bemutatóján a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara debreceni székházában 2019. december 13-án. A pénzügyminiszter közölte, hogy a kormány jövõ év február-márciusban újabb gazdaságvédelmi akciótervvel segíti a magyar gazdaság szereplõit, ami egyebek között további adócsökkentést és adóadminisztráció-mérséklést jelent. Az eseményen adták a Hajdú-Bihari Napló megyei napilap, a Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatóság és a térségi iparkamara TOP 100 gazdasági elismeréseit. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

A jelenleg még a Pénzügyminisztériumhoz (PM) tartozó foglalkoztatási és munkaügyi terület, amely nem része a hagyományos pénzügypolitikának, a munkaügyi reformprogram lezárásával az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül. Az erről szóló javaslatot már 2018. májusában, a kormány alakításakor támogatta a miniszterelnök – jelentette be Varga Mihály a pénzügyminiszter a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara TOP100 kiadványát értékelő rendezvényen. A PM közleménye szerint a tárca vezetője a mai nap folyamán részt vesz a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hasonló elemzését bemutató ülésen is.

A magyar gazdaság válságálló-képessége összehasonlíthatatlanul jobb, mint egy évtizede. A globális lassulás ellenére hazánk továbbra is növekedési pályán van, a bővülés ütemét tekintve Magyarország az első az uniós rangsorban – emelte ki Varga Mihály. Hozzátéve, hogy a csökkenő államadósság, az egyre kisebb mértékű adók és járulékok, valamint a kevesebb adóadminisztráció kedvező környezetet teremt a magyar vállalkozások és a befektetni szándékozó külföldi cégek számára is. A miniszter kifejtette: a Hajdú-Bihar, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei adatok is azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság fejlődéséből a vidék is kivette a részét. Hajdú-Biharban 2010 óta 74 százalékkal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 58 százalékkal nőttek a helyi iparűzési adóbevételek, ami a helyi vállalkozások erősödését jelzi. Mindkét megyében dinamikusan emelkedik a foglalkoztatottság is, A miniszter a felzárkózást segítő kormányzati intézkedésekről szólva elmondta: a munkaerő-piaci reformprogram, a Nagyvállalati Beruházási Program és az uniós források hatására mindkét megyében 2,5-szeresére nőtt a fejlesztések összértéke az elmúlt évtizedben.