Varga Judit: A szaktárca törekszik a jogi versenyképesség erősítésére

Az igazságügyi miniszter kiemelte, hogy a szaktárca az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést vezetett be, amely a versenyképesség növelését szolgálta.

Szeged, 2019. szeptember 25. Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond egy fórumon Szegeden, a Gál Ferenc Fõiskola dísztermében 2019. szeptember 25-én. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

Magyarország jogi versenyképességének további erősítésére törekszik az Igazságügyi Minisztérium (IM), emellett azon dolgozik, hogy a hazai vállalkozások előremutató, innovatív, digitális változásokhoz alkalmazkodó modern polgárjogi szabályozás keretében működhessenek, az európai szabályozást követve, adott esetben annál is magasabb színvonalon – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) csúcstalálkozóján, Budapesten.

A miniszter előadásában kiemelte, hogy a szaktárca az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést vezetett be, amely a versenyképesség növelését szolgálta. Példaként említette többek között azt, hogy az állam a jövőben ingyenes céginformációs szolgáltatással segíti majd a vállalkozások működését.

A cégnyilvántartás fejlesztésére folyamatos figyelmet fordítanak, tekintettel annak fontosságára. Emellett új cégtörvény megalkotásán dolgoznak, amelynek központi vezérgondolata, hogy az államnak a cégek alapításába és belső működésébe csak a legszükségesebb mértékig kell beleszólnia, azonban a jelenleginél hatékonyabban kell fellépnie a jogszabályellenesen működőkkel szemben. Továbbá olyan általános ügyintézési portált hoznak létre, amelyen keresztül cégügyeket lehet intézni – sorolta a miniszter.

Varga Judit elmondta, a cégbírósági munka területén biztosítani kívánják, hogy a speciális tudást igénylő cégformák ügyeit egy kijelölt cégbíróság intézze. A másik fontos változás azt célozza, hogy a cégbíróságnak az üzleti forgalom biztonsága fenntartásában játszott garanciális szerepe ne aprózódjon el a bejegyzési ügyek dömpingjében, hanem valós szerepét betöltve érdemi törvényességi felügyeleti kontrollt gyakoroljon. Ez úgy érhető el, ha a sematizálható ügyek intézésének munkaterhét a cégbíróságon belül a humánerőforrásról az informatikai rendszerre terhelik – fűzte hozzá.

A cégalapítás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a működő vállalkozások piacról történő kivezetésére is. A jelenleg hatályos, a csődeljárás és felszámolási eljárásról szóló törvény a miniszter szerint több szempontból is megérett az újratervezésre.

Beszélt arról is, hogy nemrég kihirdették a szerkezet-átalakítási eljárásokra vonatkozó 2019. évi európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amelynek átültetése a magyar jogba 2020 végén várható. Az irányelv lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy a pénzügyi nehézségeiknek már a korai fázisában kezdeményezhessenek olyan bírósági eljárást, amelynek során a hitelezőkkel megállapodhatnak a tartozások visszafizetési feltételeinek az átdolgozásáról.

A cégeljárási reformok azért is időszerűek, mert az idén nyáron hirdették ki azt az európai uniós irányelvet, amely a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használatát kívánja ösztönözni – mutatott rá a miniszter. Ez alapján 2021 nyarától lehetővé kell tenni, hogy a cégalapításhoz szükséges minden lépés a digitális térben, elektronikusan valósulhasson meg anélkül, hogy az alapítóknak személyesen meg kellene jelenniük az eljáró jogi képviselő előtt.

Egy másik fontos irányelv-átültetési feladat az Európai Parlament által elfogadott és kihirdetés előtt álló társasági jogi mobilitási irányelvvel lesz kapcsolatos, amely határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében módosítja a társasági jogi irányelvet – jegyezte meg Varga Judit.

Kiemelte, hogy Magyarország a digitalizációs fejlődés nyertese szeretne lenni, ehhez kapcsolódóan az IM mielőbb ki kívánja dolgozni a digitális aláírásra, valamint az online térben történő ügyletkötésre vonatkozó új, korszerű szabályozást.

Előadásában kitért arra is, hogy Magyarország aktívan támogatta az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen kinevezését, aki nyitott Közép-Európa irányába is. Az EU új bizottsági struktúrája jól tükrözi a regionális ambíciókat, és arra is enged következtetni, hogy a bizottság elnöke nyitott arra, hogy megértse és elfogadja a régió sajátosságait.

Az uniós gazdasági terveket taglalva elmondta, hogy a kialakítandó, Európa iparáról szóló hosszú távú stratégia részét képezi majd az olyan kihívásokkal való szembenézés, mint a digitalizáció, amely az erős európai ipar kulcsa is egyben. Az új bizottságban két alelnök lesz e terület felelőse: a digitális korra felkészült Európáért felelős Margrethe Vestager mellett az emberközpontú gazdaságért felelős Valdis Dombrovskis.

Szintén ők koordinálják a kis- és középvállalkozások (kkv) stratégiájával kapcsolatos munkát, amely többek között a kkv-k könnyebb finanszírozáshoz jutására is kiterjed. Az új kezdeményezések között van egy dedikált kkv alap létrehozása, amely a kkv-k első nyilvános szabályozott piaci – azaz tőzsdei – bevezetését hivatott elősegíteni. A kkv szektor támogatása magyar részről kiemelt kérdés – hangsúlyozta a miniszter.