Budapest nem marad uniós pénz nélkül

Az illetékes minisztérium és a lapunknak nyilatkozó szakértő is cáfolta azt a hírt, miszerint a kormány elvonná az uniós támogatásokat Budapesttől. Ráadásul Brüsszel szabja meg, hogy melyik régió mennyi fejlesztési támogatásra jogosult. A magyar főváros a következő időszakban is pályázhat forrásokra.

A 2014–2020-ban járó EU-s forrásokból újították fel Pest megye és Budapest belterületi útjait Fotó: Havran Zoltán

A kormány célterületeket jelölt meg aszerint, hogy hol használná fel az uniós támogatásokat, Budapest pedig nincs ezeken a térképeken – írta hétfőn a Népszava azt sugallva, hogy a kormány ki akarja véreztetni a fővárost. A lap arra a térképre hivatkozik, amelyet, állítása szerint, a Innová­ciós és Technológiai Minisztérium készített. Azon az szerepel, hogy milyen rendszerben használná fel Magyarország a következő, 2021–2027 közötti uniós finanszírozási időszak operatív programjainak támogatásait.

A 2014–2020-ban járó EU-s forrásokból újították fel Pest megye és Budapest belterületi útjait
Fotó: Havran Zoltán

A minisztérium reagálásként közölte, hogy a kormány semmiféle döntést nem hozott a következő uniós pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásáról, leginkább azért, mert a 2021–2027-es közös költségvetésről még nincs megállapodás, az Európai Bizottság és a tagállamok álláspontjai távoliak. Hozzátették: Budapest, ahogy eddig, a jövőben is a brüsszeli bürokraták által meghatározott keretek között, az általuk megszabott feltételek mentén juthat támogatásokhoz. Az EU-ban a felzárkóztatásra szánt támogatásokat fejlettségi szint alapján teszik elérhetővé. Ez mindig így volt, függetlenül attól, hogy egy adott tagállamban kik kormányoznak. Budapest az Euró­pai Unióban az egyik legfejlettebb régiónak minősül, ezért a strukturális alapból soha sem számíthatott támogatásra. Ha kapott, az csak annak volt köszönhető, hogy egy kalap alá vették Pest megyével, amely jóval elmaradottabb szinten áll – mondta a Magyar Nemzetnek Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett, hogy a 2014–2020-as uniós pénzügyi időszakban is mindössze egymilliárd euró körüli összeg állt rendelkezésre. Ennyi elérhető pénz volt arra, hogy Budapest és Pest megye összes belterületi útjának, iskolájának, óvodájának vagy éppen egészségügyi intézményének korszerűsítésére jusson brüsszeli támogatás. A szakértő szerint érthető az unió álláspontja, miszerint fejlesztési forrást nem a fejlett régióknak, városoknak szánják, hanem a fejletleneknek. Ezért szorgalmazták hosszú ideje sokan, hogy Pest megye váljon le Budapestről és külön régióként szerepeljen. Így az elmaradottabb térségeknek jóval több pénz juthat a jövőben.

– Mindez nem jelenti azt, hogy Budapest uniós pénz nélkül marad a következő ciklusban – hangsúlyozta Essősy Zsombor. Jelezte: Ahogy Hamburg, úgy Budapest és Nyíregyháza is pályázhat közvetlenül brüsszeli támogatásokra a következő időszakban is. Tehát lehet forráshoz jutni, de nem a strukturális alapból. – Erre fel kell készülni, és megmutatni azt, hogy a főváros olyan pályázatokat tud írni, amelyek nemzetközi szinten is megállják a helyüket – tette hozzá a fejlesztési iroda vezérigazgatója.