Nagy István: Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát

Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).

Budapest, 2019. oktber 29. Nagy Istvn agrrminiszter a meghallgatsn a parlament mezgazdasgi bizottsgnak lsn az Orszggyls Irodahzban 2019. oktber 29-n. MTI/Kovcs Attila Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

A miniszter a világ legnagyobb mezőgazdasági vására, a Nemzetközi Zöld Hét (IGW) keretében tartott tanácskozáson kiemelte, hogy az évszázad közepére elérheti a 10 milliárdot a világ népessége, miközben a szántóterület 40 százalékkal, az ivóvízkészlet pedig 30 százalékkal csökken.

Így kulcskérdés a hatékonyság növelése, vagyis többet kell termelni kevesebb ráfordítással. Ebben egyre fontosabb a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, az új vállalatirányítási rendszerek és termékpályák működését segítő megoldások alkalmazása – mondta Nagy István.

Kiemelte, hogy a globális élelmiszerfogyasztás alakulását legfőképpen a fejlődő országok városiasodással és tömeges migrációval együtt járó népességnövekedése határozza meg. Ez az alapvető élelmiszerek, köztük a búza, a kukorica és a rizs iránti kereslet növekedését is eredményezi, amihez alkalmazkodniuk kell az élelmiszerellátási láncoknak is.

Nagy István a konferencia szünetében a közmédiának adott nyilatkozatában azt is aláhúzta, hogy Magyarország helyzeti előnyben van, hiszen a lakosságának bő kétszeresét, 20 millió embert tud ellátni élelmiszerrel, és nagyon jó úton jár.

Ezt mutatja a többi között a kormány öntözésfejlesztési programja, amelynek révén elérheti a 400 ezer hektárt – a termőföld 8 százalékát – az öntözéses gazdálkodásba bevont terület nagysága – mondta a miniszter.

Hozzátette, hogy európai léptékkel mérve is igen jelentős az a minden korábbinál nagyobb szabású fásítási program, amelynek célja az ország erdővel borított területének növelése 21 százalékról 27 százalékra. Így majdnem minden harmadik négyzetméterünk erdő lesz, aminek révén az erdők között megmaradó terület is sokkal inkább alkalmas lesz mezőgazdasági termelésre.

A konferencián a 71 ország agrárminisztere vett részt. Tanácskozásuk végén elfogadott közös állásfoglalásukban a biztonságos, változatos és fenntartható élelmiszer-ellátáshoz szükséges kereskedelmi rendszer kialakítását is sürgették. Kiemelték, hogy még mindig világszerte 820 millió ember éhezik, és további 2,5 milliárd embert sújt az alultápláltság.

Az élelmiszer-ellátás biztonságát garantáló világkereskedelmi rendszer azért is elengedhetetlen, mert a termőföld és a vízkészlet megoszlása igen egyenetlen – hangsúlyozták a nyilatkozatban, utalva a Világbank kimutatására, miszerint a termőterület nagysága 65 országban nem éri el az ellátáshoz – megfelelő vízforrás mellett – minimálisan szükséges fejenkénti 700 négyzetmétert.

A berlini Nemzetközi Zöld Hét pénteken kezdődött el. A szervezők várakozása szerint 400 ezren látogatnak el a tíznapos vásárra. Magyarország ismét önálló nemzeti standdal mutatkozik be, amelyet Nagy István nyitott meg. A 600 négyzetméteres közösségi standon az idén is hagyományos magyar fogásokat kínáló vendéglő várja a látogatókat, és bemutatkozik 16 társkiállító, a többi között szarvasgombából készített termékekkel, húskészítményekkel, gyógyteákkal, gyógynövényes mézekkel, hidegen sajtolt olajokkal és édességekkel.

Az Agrármarketing Centrum szervezésében kialakított nemzeti standon a hagyományos magyaros ízek és ételek is megjelennek, mint például a vecsési savanyúságok vagy a kürtőskalács, a vendéglő étlapjára pedig klasszikus, és az IGW vendégeinek körében igen kedvelt fogások kerültek, mint a gulyásleves, a lángos és a marhapörkölt.