Palkovics László: Határozott célokat tűzött ki a kormány az energia- és klímapolitikai kérdésekben

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elvégzett számítások alapján Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség.

Az államtitkár kiemelte a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint az energetikai innovációk ösztönzését.

Kiemelten fontosnak nevezte a költséghatékonyságot, illetve az olyan klímapolitikai intézkedéseket, amelyek járulékos hasznot is hoznak, csökkentik az importfüggőséget, segítenek fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, illetve az innovatív megoldások révén a gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárulnak.

Magyarország vállalja, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiaforrások jelenlegi 13 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli az ország 2030-ra, és vállalja azt is, hogy 2030-ra a dinamikus gazdasági növekedés mellett sem emelkedik a magyar gazdaság energiafelhasználása a 2005-ös szint fölé – ismertette Kaderják Péter.

A bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón Schmuck Erzsébet (LMP), a testület elnöke úgy fogalmazott: örvendetesnek tartja, hogy a kormány elkezdett komolyan foglalkozni a klímapolitikai kérdésekkel, viszont a dokumentumokban megfogalmazott célokat kevésnek tarja.

Példaként hozta fel, hogy a kormány a 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentést tűzte ki célul 2030-ra, pedig ezt a mértéket 2013-ban már elérte az ország, de az elmúlt öt évben elvesztette. Az LMP-s politikus kifejtette: bízik abban, hogy a kormány emeli majd a csökkentési célt.

Schmuck Erzsébet kifogásolta, hogy a kormány az elfogadott dokumentumokkal, illetve célokkal legitimálni kívánja a Paks II. beruházást, amit elfogadhatatlannak nevezett. A bizottság elnöke szerint alacsony a megújuló energiaforrások tervezett 21 százalékos részaránya is. Kifejtette azt is, hogy a Mátrai Erőmű bezárására túl távoli a 2029-es dátum, pártja, az LMP továbbra is a 2025-öt javasolja.

Schmuck Erzsébet a kritikák ellenére eredményesnek értékelte a bizottsági ülést.

Palkovics László a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány nem klímavészhelyzetet hirdet, hanem elemzi a helyzetet, levonja a következtetéseket, és meghatározza a teendőket.

Kiemelte azt is: a magyar kormány nem fogadja el, hogy az emberekre terheljék a klímaváltozás következményeinek költségeit, az élelmiszerek és az energia ára nem emelkedhet emiatt. Az uniós tárgyalásokon Magyarország törekszik ennek érvényesítésére – tette hozzá.

A kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatban elmondta: Magyarország valóban megközelítette a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékos csökkenését, de a 2008-as válság után hozott kormányzati intézkedések miatt nem volt olyan állapotban a gazdaság 2013-ban, hogy ezt megtartsa. A gazdaság 2013 óta nő, ennek eredményeképpen 2018-ban már a gazdaság 5 százalék feletti bővülése ellenére 0,7 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás – fejtette ki a miniszter. Elmondta: ha az Európai Unió ambiciózusabb célokat tűz majd ki, Magyarországnak jó esélye van, hogy azokat teljesíteni tudja.

A megújuló energiával kapcsolatban is kitért arra, hogy a kitűzött 21 százalék a minimum cél, ennél nagyobb is lehet a 2030-ra elért arány.

Palkovics László hangsúlyozta azt is, hogy atomenergia nélkül a klímacélok teljesíthetetlenek.