Többen fogyasztanak növényi tejeket

Több százezren tértek át a tehéntejről valamilyen növényi italra az elmúlt években; a legtöbben speciális étrend, míg mások a környezettudatosság miatt fogyasztanak inkább valamilyen alternatív tejet. A dietetikusok ugyanakkor figyelmeztetnek: ezek a készítmények jóval kevesebb fehérjetartalommal rendelkeznek, mint a hagyományos tej.

Alacsonyabb zsírtartalmuk miatt kíméletesek a szívünkhöz Fotó: Zaripov Andrei Forrás: 123RF

– A vásárlók háromnegyede választja a kókuszitalt, de ugyanilyen népszerű a mandula- és a rizsital is. Ugyanakkor, bár sokan ismerik a szójából készült tejhelyettesítőket, a többség mégis inkább más magvakból és gabonákból készült italokat választ – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ).

Amíg néhány évvel ezelőtt a lakosság többsége még idegenkedve fogadta a különböző növényi alapú tejhelyettesítőket, addig mára egyre többen próbálják ki, majd válnak rendszeres fogyasztóivá. Egy tavalyi online lakossági kutatás szerint a felnőtt internetezők 82 százaléka hallott már a növényi italokról, 29 százalékuk próbálta is valamelyiket, de nem vált fogyasztóvá, 11 százalék fogyasztja őket, de nem heti rendszerességgel, a válaszadók négy százaléka pedig heti rendszerességgel fogyaszt valamilyen növényi italt. A felmérés eredményeit a teljes magyar lakosságra vetítve azt látjuk, hogy körülbelül 250 ezer rendszeres és összesen 900 ezer fogyasztója van ezeknek az italoknak.

– Több oka lehet annak, hogy valaki növényi italokat választ a tej helyett: például a vegán étrend és egyéb vegetáriánus irányzatok, divatdiéták követése, tejfehérje-allergia vagy tejcukor-érzékenység fennállása, különböző állat- és környezetvédelmi elvek. A legnagyobb felhasználók a speciális étrendet követők és a környezettudatos életmódot folytatók – fogalmazott az MDOSZ, majd azzal folytatta: ezeknek a készítményeknek a tápanyagforrása ugyanakkor nem azonos a tehéntejével.

A dietetikusok emlékeztettek: a tehéntej fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat tartalmaz, igen gazdag ásványi anyagokban, például káliumban, kalciumban, magnéziumban, szelénben, valamint vízben és zsírban oldódó vitaminok egyaránt megtalálhatók benne. A magyar táplálkozási ajánlás szerint naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket javasolt fogyasztani.

Növényi italok ma már számtalan alapanyagból készülhetnek: a kókusz és az olajos magvak mellett gabonákból (rizs, zab, tönköly, kamut, köles), álgabonából (quinoa, hajdina, amaránt) és szárazhüvelyesekből készültet is találunk bőséggel a boltok polcain. Egy kis odafigyeléssel akár mi magunk is elkészíthetjük ezeket a növényi italokat. Ennek módja, hogy a különböző alapanyagokat több órán keresztül vízben áztatjuk, majd turmixoljuk és leszűrjük, esetleg sót, cukrot, növényi olajokat adunk hozzá. A mandulaital készítésekor például érdemes a magot előbb megpörkölni és megőrölni, majd vízzel leforrázni és akár egy éjszakára úgy hagyni, mielőtt turmixolnánk és leszűrnénk.

– A növényi italok közös táplálkozás-élettani jellemzője, hogy ­fehérjéik kisebb fokú biológiai hasznosulásúak a tehéntejhez képest. Fontos tehát figyelembe venni a növényi italok étrendbe illesztésénél, hogy ezek jóval kevesebb fehérjetartalommal rendelkeznek. Amíg a hagyományos tej 100 grammjában 3,4 gramm fehérje van, az alternatív helyettesítők – a szóját leszámítva, amely a tehéntejjel azonos mennyiségű fehérjét tartalmaz – 100 grammjában 1,7 gramm található, magyarázták a hazai dietetikusok országos szövetségének tagjai.

Alacsonyabb zsírtartalmuk miatt kíméletesek a szívünkhöz
Fotó: 123RF

Az MDOSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntejhez hasonlítva a növényi italok többsége ugyanakkor alacsonyabb zsírtartalmú, főként egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak és koleszterinmentesek, ami szív- és érrendszeri szempontból kedvezőbb. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatal tanulmánya szerint pedig napi 25 gramm szójafehérje elfogyasztása kedvezően hat a szívre és az érrendszerre.

– A tejhelyettesítők szénhidráttartalma változó, ez attól is függ, hogy tartalmaznak-e hozzáadott cukrot vagy sem. Általánosságban elmondható, hogy a gabonákból készült fajtáknak akkor is több a szénhidráttartalma a tehéntejhez képest a felhasznált nyersanyagból származó keményítő miatt, ha nem adtak hozzájuk cukrot. ­Például van olyan rizsital, amelynek deciliterenként 13 gramm a szénhidráttartalma, miközben a hagyományos tejé öt gramm körüli – részletezték.

A szakértők kiemelték: amíg a tehéntejben sokféle vitamin és ásványi anyag jól hasznosuló formában van jelen, közülük kiemelkedő a kalcium. – Bár sok növényi italt dúsítanak kalciummal és különböző vitaminokkal, hogy a tehéntejhez hasonló tápanyag-összetételt érjenek el, ezen mikrotápanyagok biológiai hozzáférhetősége bizonytalan és több tényezőtől függő. Egy vizsgálat eredményei alapján a kalcium­mal dúsított italok biológiai hozzáférhetősége jelentősen eltér, a termékek címkéin feltüntetett mennyiség nem egyezik meg feltétlenül a hasznosuló mennyiséggel – fogalmaztak, hozzátéve, hogy általában 120 milligramm kalcium található a dúsított italok egy deciliterében.

A boltok polcain már megtaláljuk azokat a termékeket is, amelyeket magnéziummal dúsítottak, egy adagban, vagyis 250 milliliterben a napi ajánlott mennyiség 29 százaléka található. – A vitaminok közül általában D-, A-, E-, B2-, B12-vitamint használnak dúsításra a gyártók, de egyes termékekbe más vitaminokat is tesznek az előállítók, így B3-, B5- és B6-vitamint. A dúsított termékeket mindig alaposan rázzuk fel fogyasztás előtt, hiszen a hozzájuk adott anyagok kiülepedhetnek a csomagolóanyagra – javasolta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Ijesztő kifejezések, ártalmatlan összetevők

Az élelmiszercímkéken gyakran találkozhatunk olyan, a laikusok számára ijesztőnek tűnő kifejezésekkel, mint stabilizátorok, emulgeálószerek vagy különböző gumik. Ezek az élelmiszerek megfelelő állományát kialakító adalékanyagok főleg növények szerkezeti anyagaiból készülnek, tehát jelentős részük természetes. Az emulgeálószerek például két olyan anyag elkeveredését segítik, amik jellemzően nem tudnának elegyedni, mint például a víz és az olaj, amihez leggyakrabban napraforgó-lecitint használnak. A guargumit pedig egy növényből, a guarbab (Cyamopsis tetragonolobus) magjaiban található táplálószövetből (endospermium) állítják elő. Ezt a megfelelő konzisztencia, vagyis állag kialakítására használják. Az ember számára gyakorlatilag emészthetetlen, ezért rostforrás. A szentjánoskenyérlisztet is használják állományjavításra, stabilizátorként, amelyet a mediterrán térségben élő szentjánoskenyérfa magjából (Ceratonia siliqua L.) állítanak elő. Találkozhatunk az összetevőlistákban különböző növényi olajokkal is, mint a napraforgóolaj vagy a pórsáfrányolaj. A zabitalok között van rosttal (inulin) dúsított változat is.