Varga Mihály: 2019-ben épült a legtöbb lakás az elmúlt évtizedben

A miniszter elmondta: Budapesten egy év alatt 51 %-kal bővült az átadott lakások száma, de a kistelepülések is jól teljesítettek. A bővülés mögött az elemzők szerint is az állami támogatások állnak.

Varga Mihály Fotó: Kurucz Árpád

A KSH legfrissebb közlése szerint tavaly 21 127 új lakás épült Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építhető lakások száma 35 123 volt, 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. A negyedik negyedévben 10,8 ezer új lakás épült, szemben az egy évvel korábbi 7,5 ezerrel, míg az engedélyek száma 7,7 ezerre csökkent 10,1 ezerről. Az elmúlt 5 évben 2019 utolsó negyedéve volt az egyetlen, amelyben a használatba vett lakások száma magasabb volt az építési engedélyek (bejelentések) számánál.

A kiemelkedő negyedik negyedéves adatban szerepe volt a kedvezményes áfakulcs évvégi részleges kifutásának, a beruházók igyekeztek az év végéig minél több új lakást átadni – jegyezte meg Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője.

Hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy a lakáshoz jutás fontos szempont a családalapításnál, a kormányzat családpolitikai terveinek megvalósításához fontos a lakásépítések számának további emelése, amelyet egyaránt elősegíthet a kínálati oldal erősítése, illetve a kedvezményes áfakulcs fenntartása. Ezek nélkül azonban rövidtávon nem érhető el további növekedés az új lakások építésében.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője is úgy fogalmazott: a kiemelkedő eredményben az állami támogatások és a kedvezményes lakásépítési áfa játszott szerepet. Ugyanakkor adataik szerint az eladási céllal épülő új lakások kínálatában visszaesés várható, 2021-ben és 2022-ben harmad-, negyedannyi lakást adhatnak át a beruházók, mint 2018-ban és 2019-ben. Megjegyezte, hogy az új lakásokra továbbra is van kereslet, sőt az idén februárban 5 százalékkal nőtt éves szinten, 2018 második hónapjához képest pedig 50 százalékos növekedés látható.

Véleménye szerint a jövőben megépülő lakásoknál a családi házaké lehet a főszerep, hiszen az ezekre vonatkozó új építési engedélyek száma tavaly 8 százalékkal nőtt, a tavaly kiadott összes lakásépítési engedélyek száma viszont 4,3 százalékkal csökkent.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: az elmúlt három évben (a lakásáfa csökkentése és a csok kiterjesztésének bejelentése óta eltelt időszakban) több mint megháromszorozódott a lakásépítési engedélyek száma, míg kétszeresére nőtt a lakásátadások száma. 2016 eleje óta a lakásépítési engedélyek száma 141 398, míg az átadások száma 63 191 volt, azaz 78 207-tal több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás megépült, ami tükrözi a kivitelezések jelentős csúszását.

Így szerinte az idén még viszonylag magas lehet a lakásátadások száma a korábban építési engedélyt kapott, folyamatban levő építkezések miatt, az átadásokat azonban némileg lassíthatja, hogy 2023-ig kaptak haladékot a kedvezményes lakásáfa megtartására azon lakásoknál, amelyek 2018 november 1. előtt rendelkeztek építési engedéllyel. A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek megtorpanásában, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek – tette hozzá.

Hangsúlyozta azonban azt is: a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések még messze elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A tavaly átadott mintegy 21,1 ezer lakás 1000 lakosra 2,2 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás.

„Az elmúlt években fokozatosan nőtt a megépült új lakások száma, a bővülés motorját a kedvezményes lakásépítési áfa, az alacsony kamatkörnyezet és a fizetések emelkedése miatt felfutó lakáshitelezés jelentette” – mondta – fogalmazott Németh Dávid,a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki ugyancsak lassulást vár a jövőbenaz újlakásépítésben.

A lakásáfa-szabályozás változása mellett a lakásdrágulás, a kivitelezési költségek növekedése miatt várhatóan a múlt év utolsó negyede lehetett a csúcs a lakásépítési piacon. „Az idén inkább a kiadott engedélyek számában várható nagyobb csökkenés, az átadásoknál még nem várható jelentősebb visszaesés, mert sok olyan lakás készülhet el, amelyek az elmúlt években kaptak építési engedélyt” – mondta a szakember.

A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie. A 2019-es mennyiség a szükséges lakásépítésnek alig több, mint a fele – emelte ki elemzésében a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület.

2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot közel 20 ezerre – tették hozzá, hangsúlyozva, hogy a kormány aktív intézkedésekkel őrizheti meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, olyan ösztönzőket kell találnia, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot.

Miközben pozitívnak tartják a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőségét, legalább 15 évre szóló lakásprogramot és tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítását látják szükségesnek.