Pert nyerhet a magyar állam a Tescóval szemben – ezt megalapozza, hogy az Európai Bíróság kedd reggel döntést hozott a multinacionális áruházlánc által indított azon 2018-as perben, amelyben a hazánkban piacvezető vállalat a Magyarországon 2010 és 2012 között alkalmazott ágazati különadó miatt emelte fel a szavát, arra alapozva, hogy az nem felel meg az uniós jognak.
Ugyanígy, a Vodafone is perbe fogta az államot a távközlési különadó miatt, amely ügyben ugyancsak a magyar kormány számára kedvező döntés született. A friss döntés szerint a nagytanácsban eljáró Bíróság Luxemburgban kimondta: a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal.
Ez azt jelenti, hogy minden korábbi támadás ellenére az Orbán-kormány mindvégig jogszerűen és megalapozottan alkalmazta a különadókat, mivel azok az ítélet szerint nem sértették a letelepedés szabadságának irányelvét, és alkalmazásuk nem minősült az érintett vállalkozásokkal szemben való hátrányos megkülönböztetésnek – közölte a Magyar Nemzettel az Európai Bíróság.
Reagált a Tesco: komolyan veszik az adófizetést
A friss döntésre a Tesco Globál Áruházak Zrt. a Magyar Nemzetnek úgy reagált: a Tesco immár 25 éve Magyarország egyik nagy adófizetője. Az adók fizetését alapvető felelősségünknek tartjuk, ezért rendkívül komolyan vesszük ezt a kötelezettségünket. Folyamatban lévő jogi ügyekről ezúttal sem áll módunkban részletes információt megosztani – fűzték hozzá annak kapcsán, hogy a multilánc által a magyar állam indított 2018-as per itthon jelenleg is zajlik, abban az Európai Bíróság mai döntése alapján születik rövidesen ítélet. – Továbbra is vásárlóink kiszolgálása a legfontosabb számunkra, amire a mai döntés nincs hatással – jelezte a vállalat.
Jogszerű válságmegoldás
2010 októberében döntöttek a négy ágazati különadóról a kiskereskedelem, a bankszektor, az energiapiac és a távközlés területén, amelyet már abban az évben teljesíteni kellett az előző év árbevételei alapján. Az adó 30 milliárd forint fölötti éves bevételtől indult 0,1 százalékról, ami a százmilliárd forintos adóalaptól 0,4 százalékra emelkedett.