Pert nyerhet a magyar állam a Tesco ellen

Pert nyerhet a magyar állam a Tescóval szemben – ezt megalapozza, hogy az Európai Bíróság kedd reggel döntést hozott a multinacionális áruházlánc által indított azon 2018-as perben, amelyben a hazánkban piacvezető vállalat a Magyarországon 2010 és 2012 között alkalmazott ágazati különadó miatt emelte fel a szavát, arra alapozva, hogy az nem felel meg az uniós jognak.

Ugyanígy, a Vodafone is perbe fogta az államot a távközlési különadó miatt, amely ügyben ugyancsak a magyar kormány számára kedvező döntés született. A friss döntés szerint a nagytanácsban eljáró Bíróság Luxemburgban kimondta: a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal.

Ez azt jelenti, hogy minden korábbi támadás ellenére az Orbán-kormány mindvégig jogszerűen és megalapozottan alkalmazta a különadókat, mivel azok az ítélet szerint nem sértették a letelepedés szabadságának irányelvét, és alkalmazásuk nem minősült az érintett vállalkozásokkal szemben való hátrányos megkülönböztetésnek – közölte a Magyar Nemzettel az Európai Bíróság.

Reagált a Tesco: komolyan veszik az adófizetést

A friss döntésre a Tesco Globál Áruházak Zrt. a Magyar Nemzetnek úgy reagált: a Tesco immár 25 éve Magyarország egyik nagy adófizetője. Az adók fizetését alapvető felelősségünknek tartjuk, ezért rendkívül komolyan vesszük ezt a kötelezettségünket. Folyamatban lévő jogi ügyekről ezúttal sem áll módunkban részletes információt megosztani – fűzték hozzá annak kapcsán, hogy a multilánc által a magyar állam indított 2018-as per itthon jelenleg is zajlik, abban az Európai Bíróság mai döntése alapján születik rövidesen ítélet. – Továbbra is vásárlóink kiszolgálása a legfontosabb számunkra, amire a mai döntés nincs hatással – jelezte a vállalat.

Jogszerű válságmegoldás

2010 októberében döntöttek a négy ágazati különadóról a kiskereskedelem, a bankszektor, az energiapiac és a távközlés területén, amelyet már abban az évben teljesíteni kellett az előző év árbevételei alapján. Az adó 30 milliárd forint fölötti éves bevételtől indult 0,1 százalékról, ami a százmilliárd forintos adóalaptól 0,4 százalékra emelkedett.

A legnagyobb forgalmú piaci szereplőknek 2,5 százalék volt az adókötelezettségük. A kiskereskedelemben a Tesco az érintett időszakban évente 572-608 milliárd forint után rótta le a különadót. Az adóhatóság évkönyvei alapján 2010-ben 28,9 milliárd, 2011-ben 21,6 milliárd, 2012-ben 33,3 milliárd, míg 2013-ban 2,1 milliárd, vagyis összesen 85,9 milliárd ágazati befizetés származott a kiskereskedelemből.

A Vodafone vitatta az adót, de befizette

Jelen ügy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Vodafone Magyarország Zrt. között fennálló, adminisztratív jogértelmezési kérdés egy ma már nem létező különadóról, melynek elbírálása a magyar bíróság előtt folyik – reagált a távközlési társaság a Magyar Nemzetnek. Hozzátették: a magyar bíróság az ügy egyes jogkérdéseivel kapcsolatban kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást, az Európai Bíróság előtt.

A Vodafone Magyarország tudomásul veszi az EB előzetes döntéshozatali eljárása keretében hozott döntést, melyet előrevetített az Európai Bíróság főtanácsnokának a tavalyi év során kiadott véleménye. A társaság a krízisadót ugyan vitatta, de folyamatosan és maradéktalanul befizette a gazdaságilag nehéz időkben is.

A Vodafone jelezte azt is, hogy jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság sikereihez és növekedéséhez: közel 4000 főt foglalkoztat Budapesten és Miskolcon, és mintegy évi 63 milliárd forinttal veszi ki a részét a magyarországi közteherviselésből adók, járulékok és frekvenciahasználati díjak formájában.

Pénzügyminisztérium: Nem emelhetnek kifogást a nagyok

A mai ítéletek egyértelműen megállapították azt, hogy a nagyvállalatok a jövőben nem emelhetnek kifogást azzal szemben, hogy arányosan több adót kell fizetniük, mint a jelentősen kisebb gazdasági potenciállal rendelkező kisvállalkozásoknak – reagált a Pénzügyminisztérium a döntésre. Kiemelik: az ítéletben az Európai Unió Bírósága elismerte a magyar kormány által képviselt méltányos teherviselés elvét. Az ügy háttere, hogy a Vodafone és a Tesco pert indított a Magyar Állammal szemben az ágazati különadóban fennállt adókötelezettségének eltörlése érdekében.

A hazai bíróság úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt, kérve a 2013 óta nem létező ágazati különadó összeegyeztethetőségének vizsgálatát az uniós állami támogatási szabályokkal és a letelepedés szabadságával. A kormány és a pereket indító nagyvállalatok (és a pártjukat fogó Európai Bizottság) álláspontja között a lényegi különbség az volt, hogy a kormány nézete szerint a nagyobb teherbíró képességgel rendelkező és piaci erőfölényben lévő cégeknek nagyobb részt kell vállalniuk a közös teherviselésből – fogalmaz a szaktárca. Ezzel szemben a multicégek az EB segítségét kérték, szerintük ugyanis az ő teherviselő-képességük és versenypozíciójuk semmiben sem tér el a piacon működő kis- és közepes vállalkozásokétól, így az adóterhük sem lehet magasabb az általánoshoz képest.

A luxemburgi bíróság szerint különadó nem okozott hátrányos megkülönböztetést az adóalanyok között azáltal, hogy az eltérő ténybeli helyzetben lévő jogalanyt eltérő módon ítélte meg. Ennélfogva összhangban volt a letelepedés szabadságának elvével, nem hozta hátrányba a külföldi tulajdonosi hátterű cégeket. Továbbá nem állapította meg a bíróság, hogy az adó sértené az unió állami támogatási szabályait. Mindezek mellett azt is rögzítették, hogy az ágazati különadó nem ütközik az Áfa irányelvbe sem, mert nem hasonlít semmiben a közös hozzáadottérték-adóhoz – szögezte le a Pénzügyminisztérium.

Arányosság, nem kivételezés

Az uniós testület megítélése szerint tehát az akkori kifogásokkal ellentétben a kereskedelmi különadó mégsem jelentett a kisebb magyar vállalkozásoknak külön előnyt. A testület emlékeztetett arra, hogy az adók nem tartoznak az EUM-Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá, hacsak nem ilyen intézkedés finanszírozását szolgálják. Azt is megemlítik, hogy nem csak a magyar tulajdonú cégeknek járt a progresszív adó legalsó sávjához rendelt 0 százalékos fizetési kötelezettség, ez a kulcs minden, a piacon lévő más cég számára is adott lehetőség volt.

Luxemburgban inkább elismerték, hogy a 2010-től alkalmazott adópolitikánk jogszerűen alakult át úgy, hogy a több országból is bevétellel rendelkező külföldi cégeknek jobban hozzá kellett járulniuk az államkasszához, mint a kisebb forgalmú, kevésbé válságálló kicsiknek.

Az ítészek több szempontból, négy irányelv vizsgálatával sem találtak az uniós joggal ütköző kivetnivalót a magyar különadókban, annak ellenére sem, hogy a nagy cégek határozottan lobbiztak Brüsszelben a közteher bevezetése és az első befizetett milliárdok után. A kiskereskedelemben a piac több mint a felét ma is lefedő, nagy alapterületű hiper- és szupermarketeket üzemeltető multik köre azzal is érvelt, hogy a hazai kis- és közepes cégek pozíciójához, az önálló kisebb boltokhoz, azok versenyhelyzetéhez képest semmiben nem különbözik az ő helyzetük, így az sem jogos, hogy mélyebben zsebbe kell nyúlniuk.

A különféle támadásokra meglehetősen határozott választ adó EU-s bíróság a döntését azzal támasztotta alá: a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert és alkalmazhatnak progresszív adóztatást az árbevétel tekintetében, ha az semleges megkülönböztető ismérvnek minősül, vagyis csak a cégek piaci részesedésének megfelelően van szerepe a kérdésben.

Példaértékű az unióban

A mai ítélet precedens értékű egyrészt itthon: várható, hogy nem csupán a Tesco és a Vodafone, hanem más cégek esetleges hasonló tárgyú eljárásában is az államnak kedvez a luxemburgi álláspont. Nem lenne meglepő, ha itthon jelenleg is folyamatban lennének jogi, esetenként felfüggesztett ügyek a sávos adókulcsú különadók kapcsán, például más áruházláncok érintettségével, ezeket ugyancsak befolyásolhatja a mostani határozat.

Ráadásul más tagállamok is feszült figyelemmel várták az EB keddi álláspontját, ami immár minden EU-s országban irányadóvá vált, eleddig ugyanis a számos politikai és profitszempontú támadás ellenére sem derült ki a különadókkal kapcsolatos egységes uniós nézet egyetlen ország esetében sem. Így például Lengyelországban is meghatározó a mai ítélet, ahol még 2017-ben találták az uniós joggal ellentétesnek az ottani kormány hasonló elképzeléseit, és Brüsszelben meg is akadályozták a magyar mintára tervezett progresszív kiskereskedelmi különadó bevezetését.

Itthon az ellenzék a „válságadó” bevezetése után vaskos támadássorozatot indított a kormány ellen és a multilobbi nyomására a Barosso vezette Európai Bizottság sem tétlenkedett: 2012-ben kötelezettségszegési eljárás alá vonta hazánkat a különadók miatt. Az eljárást viszont a következő évben eredménytelenül megszüntették, mivel a magyar kormány addigra kivezette a különadót.

Pénz nem jár vissza?

A londoni könyvelési botránya miatt korábban jelentős összegeket, és mostanra globálisan nagyarányú eladóteret veszítő Tesco számára az EB döntése nem csak az uniós megfelelőség miatt jelenthet fájó pontot. A nyilvános keresetből kiderül a mai ítélet előzménye: a Tesco úgy fogta perbe a magyar államot, hogy az érintett időszakban befizetett összesen mintegy 35,5 milliárd forintnyi különadó utáni adóellenőrzés megállapításait vitatta. A multilánc itthon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen indított pert a hivatal ügyeit tárgyaló Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, megkérdőjelezve a cégnél a különadó miatt utólag elrendelt eljárást, mivel annak során a NAV további 1,39 milliárd forintos adókülönbözetet állapított meg. Ebben a perben hozza fel érvként azt a felperes Tesco, hogy a hazánkban alkalmazott különadó a kiskereskedelemben egyébként is vitatható, mivel sértheti a vállalkozások uniós irányelvek szerinti jogait. Ennek eldöntésére kérte a magyar bíróság a luxemburgi Európai Bíróság határozatát az adóról a közösségi szabályok, irányelvek mentén kialakított egységes uniós álláspont reményében.

A vállalat megkeresésünkre elzárkózott az itthon folyamatban lévő per részleteinek ismertetésétől, amely a fejlemények tükrében immár nem feltétlenül zárulhat a cég számára kedvező bírósági döntéssel. Az unió bírósága ugyanis határozottan visszautasította a több közösségi irányelvre építkező vállalati érvelést, hátba szúrva a korábban Brüsszelbe kapaszkodó tőkeerős lobbistákat, egyúttal megerősítve, hogy a magyar államkasszába különadó címén befolyt tízmilliárdok ezt követően is a megfelelő helyen maradnak.