Akadozik a net: hol is van a router?

Akvárium és mikrosütő mellett sem célszerű elhelyezni a wifiroutert, de nem jó ötlet szekrénybe rejteni sem. Kisebb praktikákkal és összetettebb tervezéssel is oldható az otthoni internetkapcsolatra nehezedő terhelés a médiahatóság javaslatai szerint.

Megfelelő időbeosztással és jól beállított készülékekkel nem lehet gond Fotó: MTI/Marjai János

Aki már valaha használta az internetet, az ismeri a hálózat vagy az eszközök túlterhelésére utaló jeleket. Szakadozik vagy lassú, esetleg „le is dob”. Amíg szórakozásról van szó, addig inkább csak kellemetlenségnek nevezhető a ilyesmi. De ezekben a hetekben-hónapokban, amikor a diákok és a szüleik is az otthoni netet használják, már nagyobb bosszúságot okoz a lassú kapcsolat. Nehéz pótolni, ha lemarad a tanuló a matekóráról, és komoly probléma is adódhat abból, ha megszakad egy videókonferencia. Ahogyan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fogalmaz: mindez az internethálózaton túl az idegrendszerünket is túlterheli.

A hatóság ezért tájékoztató kisfilmet készített, valamint tanácsokat gyűjtött össze, amelyekben rámutat, hogy akár otthon is a rendelkezésre állnak olyan egyszerűen bevethető módszerek, amelyekkel megbízhatóbbá válik az internet-hozzáférésünk.

Elsősorban fontos tisztában lenni azzal, hogy pontosan milyen csomagra fizettünk elő. Előfordulhat ugyanis, hogy a meglévő előfizetésben a garantált sávszélesség kevés ahhoz, hogy egyszerre kiszolgálja az otthoni online munka és a tanulás igényeit is. Ha már lejárt a mostani szolgáltatónknál vállalt hűségidőnk, érdemes összehasonlítani az elérhető ajánlatokat, mert kevesebb vagy ugyanannyi pénzért sokkal jobb szolgáltatást – vagyis gyorsabb internetet – kaphatunk. A még hátralevő hűségidőt általában a számlán jelzik a szolgáltatók. A ­Tantusz.nmhh.hu oldalon rövid idő alatt össze lehet hasonlítani a lakhelyünkön elérhető szolgáltatásokat és azok árait.

Megfelelő időbeosztással és jól beállított készülékekkel nem lehet gond
Fotó: MTI/Marjai János

Érdemes tudni, hogy a wifirouter antennái gömb alakban sugározzák a jeleket, ezért azok hatásfoka akkor a legjobb, ha az eszközt a lakás közepén, lehetőleg egy magas ponton helyezzük el. Ne legyen az eszköz a földön, kivéve, ha kétszintes a lakás. Ilyenkor a legjobb megoldás az, ha a felső szint padlójára kerül a router. Érdemes figyelni arra is, hogy a falak leárnyékolják a jelet, vagyis olyan helyen a leghatékonyabb a berendezés, ahonnan a lehető legjobban „rálát” az ajtónyílásokra. Mindezekből következik az is, hogy nem érdemes eltakarni a routert, nem jó ötlet például szekrénybe rejteni. Kevésbé ismert tény az, hogy zavarhatják, gátolhatják a wifijelet a nagyobb háztartási gépek, nagy tömegű fémtárgyak. A mikrohullámú sütő vagy a hűtő mellé elhelyezett wifirouter teljesítménye biztosan nem lesz százszázalékos. Csillapítja a jeleket a víz is, tehát az akvárium mögé se tegyük az eszközünket – hívja fel a figyelmet a hatóság. Zavarhatják a kapcsolatot a halogén izzók és az okoslámpák, valamint a hangszórók, a tévé és a monitor is.

Ha már optimális környezetben van a router, érdemes ellenőrizni a Szélessáv.net oldalon az otthoni internet sebességét. Az oldalon egysze­rűen, semleges, szolgáltatóktól független forrásból tekinthető meg a pillanatnyi fel- és letöltési sebesség. Ha az elmarad az előfizetői szerződésben rögzített garantált számoktól, akkor a vevőeszközzel lehet gond. Lehetséges, hogy a telefon vagy a laptop nem képes a router által biztosított jelet kezelni. Másik ok lehet az, ha nem a szolgáltató biztosította a wifiroutert. Ilyen esetben előfordulhat, hogy hiába a jobb előfizetési csomag, azt a jelerősséget az eszköz nem tudja kibocsátani.

Sok esetben a készülékek újraindítása megoldja a problémákat – ezt mindenképp tegyük meg, mielőtt a szolgáltatóhoz fordulnánk segítségért. A hatóság azt is javasolja, hogy a család készítsen sávszélesség-menetrendet, vagyis lehetőség szerint a családtagok osszák be a nethasználatot aszerint, mikor kinek van a leginkább szüksége a világhálóra.

A legjobbak között

Magyarország a világ tizedik leggyorsabb internethálózatú országa lett 2019-ben a Datareportal.com elemzése szerint. A vezetékes internet átlagos hazai sávszélessége tavaly elérte a 128,07 Mbps-t, a fejlődés egy év alatt csaknem húszszázalékos. Közvetlenül Magyarország előtt az Egyesült Államok áll 130,79 Mbps-os sávszélességgel, a világ leggyorsabb vezetékes internethálózata átlag 200,12 Mbps-mal Szingapúrban áll a felhasználók rendelkezésére. A világhálóra a járványügyi helyzet miatt ráadásul jelenleg extrém terhelés hárul, ami itthon is jól érzékelhető. Az egyik legnagyobb független magyar adatkicserélő központban, a Budapest Internet Exchange-nél március 21-én megdőlt a történelmi adatforgalmi rekord. Aznap 252,7 Gbps csúcsforgalmat regisztráltak, szemben a korábbi, 245,9 Gbps-os rekorddal. Tavaly év végén 4,54 milliárd embernek, a világ népessége 59 százalékának volt internetelérése.