Egyetlen parcella sem marad közös tulajdonban

Két és félmillió hektár tulajdoni hátterét rendezné a kormány. Az osztatlan közös földtulajdonról szóló törvényjavaslat már a parlament előtt van. Nagy István agrárminiszter szerint a tervezettel gyors, méltányos és átlátható rendszert hoznak létre.

Gyors, méltányos, átlátható rendszert hoz létre az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter parlamenti felszólalásában. A tárcavezető szerint az Országgyűlés előtt lévő jogszabálytervezet segíti a tiszta, átlátható földtulajdoni szerkezet kialakítását, és megoldást jelent a helyzet szülte kényszerközösségek megszüntetésére. Ennek elsődleges formája továbbra is az ingatlan megosztása, és az így kialakult tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakítása.

A miniszter szerint a megosztás alapját kizárólag a tulajdonostársak egyezsége jelentheti, az egyhangú megállapodást viszont sok esetben lehetetlen létrehozni. Éppen ezért a törvényjavaslat tartalmazza, hogy az egyezséghez elegendő az érintettek tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének, vagyis 50 plusz egy százalékának a megállapodása. A törvénytervezet mintegy két és fél millió hektár föld jogi sorsát hivatott rendezni, a változás pedig legalább három és fél millió földtulajdonost érint. – A javaslat elfogadásával egy több évtizedes birtokpolitikát érintő probléma oldódhat meg, amely elősegíti a mezőgazdaság versenyképességének növekedését – emelte ki a miniszter.

Nagy István megjegyezte: a jogszabály megalkotásakor a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak érdekeinek védelmére is odafigyeltek. Így a megosztás megkezdéséről minden tulajdonostársat igazoltan értesíteni kell, továbbá a kormányzati portálra is felkerülnek az érintett ingatlanok adatai. A megosztás során kizárólag mező- illetve erdőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokat lehet kialakítani. Egyes tulajdonostársak – például házastársak – létrehozhatnak közös tulajdont, de akarata ellenére erre senki sem kötelezhető.

A megosztási folyamat zavartalanságát szolgálja, hogy a törvényjavaslat 90 napos változtatási tilalmat vezet be, ezalatt az ingatlan tulajdoni lapján – a kisajátítást kivéve – semmilyen változtatás nem történhet. – Célunk a birtokelaprózódás megszüntetése, ezért továbbra is meg kell határozni a megosztással kialakítható ingatlanok minimális méretét – mondta Nagy István. Majd hozzátette: a legkisebb tulajdoni hányad sem maradhat közös tulajdonban, valamelyik tulajdonostársnak legalább az értékbecslés szerinti áron meg kell váltania.