Számos kérdés foglalkoztatja a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben a munkavállalókat. A legtöbb ilyen kérdés a veszélyhelyzetben hozott intézkedésekkel függ össze, ám sok más felvetés általános, így a válság után is aktuális marad.
Gyöngy Rita, a Hargittay és Tóth Ügyvédi Iroda munkajogásza, ügyvédje a Profession konferenciáján a munkaidővel kapcsolatos felvetésekre reagálva elmondta, azok a munkavállalók, akiknek a szerződésében teljes, általános munkarend szerepel, ők is dolgozhatnak a jövőben munkaidőkeretben, mivel a munkaidő beosztását a munkáltató végzi. Az állami bértámogatással összefüggésben felmerülő felvetések közül a szakember kiemelte, a bérkiegészítés igénybevétele mellett nem lehet felmondani a munkavállalóknak, hiszen a foglalkoztatásuk a feltétel az állami segítség folyósításának időtartama alatt.
A szintén a csökkentett munkaidővel összefüggő egyéni fejlesztési idő kitöltése is foglalkoztatta a munkaadókat és a munkavállalókat. Az egyéni fejlesztési időben bármely olyan képzés megvalósítható, amely a későbbi munkavégzés szempontjából előnyös, idetartozik az angolnyelv-tanfolyam is. A munkabér a részmunkaidő teljes munkaidőhöz viszonyított, arányosított mértékű csökkentése elfogadott, azonban a felek közös megegyezése alapján el lehet térni ettől. Mivel a teljes munkaidő részmunkaidőre változtatása csak közös megállapodás alapján lehetséges, így a bér is mindenképp az alku részét képezi.
Az otthoni munkavégzés alatt bekövetkező helyzetekkel kapcsolatos bizonytalanságokra is reagált Gyöngy Rita. Ha otthonunkban szenvedünk balesetet, és a munkavállaló igazolni tudja, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben, munkaidőben történt, elképzelhető, hogy az az üzemi baleset kategóriájába esik. Jelenleg a munkáltató egyoldalúan elrendelheti a távmunkát, ami jogszerűen a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig lehet érvényben. Amennyiben a munkáltató ezt követően is távmunkában folytatja a foglalkoztatást, a munkaszerződés módosítására van szükség a felek között.
