– Az európai gazdaság tevékenysége szinte egyik napról a másikra csökkent a harmadára – magyarázta Gentiloni, aki szerint a válság mértéke és a kilábalás gyorsasága is eltérhet a tagállamokban. Rövid távon a legsúlyosabban érintett országok között Spanyolország, Olaszország és Görögország lehetnek: mindhárom – a turizmustól nagymértékben függő – országban csaknem tízszázalékos csökkenés jöhet az idén. A gazdaság növekedésének lassulása bőven az uniós szintű 7,5 százalék felett lehet még Horvátországban, Franciaországban és Írországban is.
Magyarországon a bizottság az uniós átlag alatti, hétszázalékos csökkenést jósol. A brüsszeli várakozások szerint a munkanélküliség mértéke hétszázalékosra emelkedhet a járvány nyomán. A magyar államadósság idén a GDP 75 százalékára nőhet – áll a bizottsági dokumentumban, amely szerint jövőre ugyanez a szám 73 százalékos mértéket ölt. A hazai gazdaság a jelentés szerint 2021-ben már hat százalékkal növekedhet. A bővülés uniós szinten is megközelítőleg hat százalék körül mozog majd, míg az eurózóna esetében 6,3 százalékos lehet a fellendülés mértéke a következő évben.
Az előrejelzések rövid távon tehát súlyosabb gazdasági hatásokkal számolnak az eurózónában. Hazánkhoz hasonlóan olyan, a valutaunióhoz nem tartozó államok is kisebb zsugorodással számolhatnak, mint Lengyelország, Csehország vagy akár Dánia. A tagállamok közötti különbségek miértjét a gazdaságpolitikai biztos nem kívánta részletezni, szerinte ugyanis valamennyi tagállamban jelentős szenvedés várható. A bizottság szerint a számok alakulását jócskán befolyásolhatja az Európában még kitartó járványgóc. Ha a koronavírust mégsem sikerül időben visszaszorítani, a vártnál is súlyosabb válság jöhet.
