A programhoz egyébként a központi költségvetési források mellett városi pénzeket, kohéziós és piaci forrásokat is igénybe vesznek – fűzte hozzá.
Papp László, Debrecen polgármestere azt mondta, „a Debrecen 2030 program egy korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását, léptékváltását jelentő komplex és átfogó városépítő stratégia, amely meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére”.
„Mi vagyunk az első magyar város, amely a magyar kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik” – tette hozzá.
A polgármester a zászlóshajó projektek közül kiemelte az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem megépítését, új villamosvonal létrehozását, de kiemelt feladatnak nevezte az erdők és a zöld területek védelmét, minőségi megújítását, a megújuló energiára épülő fejlesztéseket és a Civaqua-programot, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja majd el Debrecen területére.
Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő máig ható történelmi példákat is sorolva azt mondta, „a magyar jövő Debrecenben épül”.
A Debrecen 2030 programot magyar, patrióta, jövőt építő, nyitott szemléletű fejlesztésnek nevezte, majd megjegyezte: a siker kulcsa a debreceni Református Kollégium épületén olvasható: „Orando et laborando”, imádkozzál és dolgozzál.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a regionális szereplők összefogását emelte ki, megjegyezve, hogy az innovatív klaszterek rendszerében az elmúlt években komoly együttműködés jött létre az egyetem, az önkormányzat, az ipar, a pénzintézetek és a kormányzat között.
Bács Zoltán egyetemi kancellár hozzátette: a Debrecen 2030 program keretében 2023-ig 15 milliárd forintot fordítanak egyetemi infrastruktúrafejlesztésére, 19 milliárdot pedig műszaki és informatikai beruházásokra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!