31°C Huba 2022. augusztus 19. 
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a parlamentben a 2021-es költségvetés általános vitájában közölte: a kormány számára fontos a fiatalok kiemelt támogatása, hiszen „övék a jövő”.
Abban is szeretnének segíteni, hogy a lehető legmagasabb szintű tanulmányokat folytathassanak a fiatalok, és abban is, hogy családot alapíthassanak. Az a cél, hogy amikor valaki családot szeretne alapítani, ezt megtehesse, és ne legyen anyagi akadálya – hangoztatta.
Az államtitkár kitért a KRESZ- és a nyelvvizsga-támogatásokra, és azt hangsúlyozta: ezek fontos lépések, rengeteg fiatal van, akinek komoly tételt jelent egy nyelvvizsga finanszírozása.
A diákhitelről szólva kiemelte: ezt is egy lehetőségnek tartja, senkinek nem kötelező, a mozgásteret bővítheti.
A nyugati országok többségében a fiataloknak muszáj már ahhoz is hitelt felvenniük, hogy tanulhassanak – jegyezte meg.
Az elvándorlás kapcsán hiányolta a tényeket, számokat.
Lehet „Armegeddon jellegű” képeket felvázolni, de ezeket jó lenne alátámasztani – közölte.
Egyre többen jelzik, hogy visszatérnének Magyarországra – mondta, hozzátéve: szerinte egyre pozitívabb a fiatalok jövőképe.
Banai Péter Benő arról beszélt, hogy a fizetendő adó a bruttó bér növekedésével van összefüggésben.
Ha ez magasabb, azért van, mert a bér is emelkedett – mutatott rá. Ezzel együtt a nettó jövedelem is nő, 2010-20 között a legalacsonyabb jövedelműek esetében is bővülés volt – hangsúlyozta.
A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára ellenzéki képviselőknek válaszolva felhívta arra a figyelmet arra, hogy az elmúlt években több lépcsőben csökkent a sertéshús, a baromfi, a tojás áfakulcsa 5 százalékra.
Ezeket az indítványokat nem szavazta meg az ellenzék – tette hozzá.
Kitért arra, hogy 2010 és 2020 között a minimálbér nettó összege gyermektelenek esetében 77 százalékkal nőtt, míg az egygyermekesek esetében 94, háromgyermekesek esetében 160 százalékkal.
Elmondta, három gyermek esetén a családi kedvezmény maximális érvényesítéséhez a szülőknek kevesebb mint bruttó 310 ezer forintra van szükségük, miközben az átlagkereset 400 ezer forint felett van.
Az alapjövedelem ötletét azzal vetette el, hogy az nem ösztönöz munkavállalásra, holott a válságból történő kilábalás meghatározó tényezője a munka.
Tilki Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy családbarát költségvetés a jövő évi.
Nem kellene elvitatni, hogy családbarát kormányzás folyik és ilyen intézkedések történnek – reagált az ellenzéki felvetésekre.
Megjegyezte: a diákhitellel azok is el tudnak jutni a felsőoktatásba, akiknek a szülei nehéz helyzetben élnek.
Kitért a kistelepülések támogatására, és azt mondta: rendkívül nagy segítség a Magyar falu program. Közölte: 90 milliárd forintot irányoztak elő a jövő évi büdzsében az ötezer lélekszámúnál kisebb települések segítésére, és ezen belül is a források a hátrányosabb helyzetűeket „priorizálják”. Szólt arról is: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 226 településből 206-ban lehet igénybe venni a program lehetőségeit. Új elemként említette a falusi civil alapot, amellyel a kistelepülések, falvak civil szervezeteit kívánják ösztönözni.
Az oktatási területről is szólt, és emlékeztetett a 2010-es és a mostani pedagógusbérekre.
