Megszavazták a klímavédelmi törvényt

Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat – jelentette ki Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt.

Intézkedések sora

A klímaváltozás elleni küzdelemhez szintén hozzájárulnak az idén tavasszal meghirdetett Klíma- és természetvédelmi akcióterv intézkedései. Ennek értelmében például a kormány a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését. A következő tíz évben meghatszorozza a naperőművek kapacitását, ami nemcsak környezetbarát, hanem olcsó energiát is biztosít majd a magyar családoknak. A kormány támogatja az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, az ezzel kapcsolatos pályázatra június 15-től lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. 2022-től pedig csak elektromos buszok forgalomba állítása lesz megengedett a városi közlekedésben – emlékeztetett Kaderják Péter.

Tiszta villamos energia

A kormány célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Ezek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, hanem egymást támogató megoldások. A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lehet.

Magyarország a kormány által elfogadott hosszú, közép- és rövid távú stratégiák, akciótervek mentén fokozatosan, 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné, költségei a magyar családokat terhelné – tette hozzá Kaderják Péter.