Kevesebb szemét érkezhet a Tiszán

A gazdasági, az üzleti összeköttetést és a személyes, családi kapcsolatok ápolását egyaránt szolgálja, hogy hétfőtől – a terv szerint – ismét működni fog a magyar–ukrán határon az a négy közúti átkelő is, amelyet a koronavírus-járvány miatt korábban ideiglenesen bezártak – vélik Szabolcsban. Az ötödik, a záhonyi átkelő eddig is üzemelt, bár a torlódás nagy volt. Az északkeleti térségben több jelenlegi program is a határ menti együttműködésen alapul.

2020.03.03. Kisköre Kiskörei vízlépcső, tiszai műanyagszennyezés megtisztítása. a képen Fejes Lőrinc vízlépcső főmérnöke. Fotó : Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

Minden tiszai áradáskor tapasztalható, hogy Ukrajnából a víz hatalmas mennyiségű szemetet sodor Magyarország területére. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat ezért is pályázta meg Kisvárda önkormányzatával és a Kárpátalja Megyei Tanáccsal együtt azt az uniós programot, amely lehetővé teszi, hogy Beregszász közelében ötmillió euró felhasználásával hulladéklerakó épüljön. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a téma kapcsán a Magyar Nemzettel közölte: remélik, hogy az új létesítmény megnyitása után a mostaninál jóval kevesebb szilárd hulladék érkezik majd a folyón.

A megye területén is milliárdos tételeket fordítanak a hasonló infrastrukturális fejlesztésekre. Mint az elnöktől megtudtuk, a beregi hulladékos társulás nemrégiben három nagy szemétlerakót épített, egy fontos, hasonló fejlesztésük most is folyamatban van. Ennek keretében több mint hétmilliárd forintért szemétgyűjtő edényeket, válogatóberendezéseket és hulladékszállító járműveket vásároltak. Seszták Oszkár hozzáfűzte: a szennyvízhálózat bővítése ugyancsak az aktuális feladatok közé tartozik. A kétezernél több lakost számláló településeken a csatornázási program nagyrészt befejeződött, a szabolcsi falvak egy részében viszont még akad tennivaló.

Beregszásznál ötmillió euróból épül a hulladéklerakó
Fotó: Kurucz Árpád

A munkaerőhelyzetről szólva a megyei közgyűlés elnöke azt mondta: az elmúlt tíz évben több mint felére csökkent a munkanélküliek száma Szabolcsban – a múlt év végén hét százalék volt. Ez elfogadható ahhoz képest, hogy 2010-ben a munkaképes lakosok nagyjából húsz százalékának nem volt állása. Seszták Oszkár közlése szerint egyes területeken manapság már munkaerőhiány is tapasztalható, az Ukrajnából érkező munkavállalók így adott esetben szintén keresethez juthatnak. Az idénymunkásokra például már számítanak a megyében. A járvány miatt ideiglenesen bezárt határátkelők hétfői megnyitása ebből a szempontból is előnyös lehet. A záhonyi mellett ismét működhet tehát a barabási, a lónyai, a tiszabecsi és a beregsurányi átkelő is.

A beregi térség jelenlegi székhelye, Vásárosnamény az évek során Beregszász hajdani szerepét vette át, mostanára a környék gazdasági, turisztikai központja lett. Filep Sándor polgármester szerint nagy az átmenő forgalom, hiszen az ukrán és a román területekről érkező utazók – a nemrég hazai pénzből újjáépített Tisza hídon keresztül – egyaránt áthaladnak a városon. A kormánypárti politikus úgy véli: fontos lenne elkerülő útvonalak létrehozása, tervek már vannak. Jelentős változás lesz az is, ha az M3-as autópálya nem ér véget Vásárosnaménynál, hanem Beregdaróc felé, Ukrajnáig megépül. A polgármester a kapcsolatok szempontjából is fontosnak tartja, hogy a város a jövőre esedékes vadászati világkiállítás egyik helyszíne lesz. A rendezők célja az, hogy a vásárosnaményi múzeum bemutassa a Bereg vadvilágát és természeti értékeit, s – a határ közelsége miatt – módot adjon a tájékozódásra, az együttműködésre a felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi érdeklődőknek is.