Tények cáfolják a Soros-féle Amnesty állításait

Az Amnesty International napokban megjelent, a munkahelyi nemi alapú diszkriminációról szóló jelentésével ellentétben, a tények a munkahelyeket teremtő intézkedések sikerét mutatják és a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci védelmének megerősödését Magyarországon. A magyar Kopp Mária Intézet részletes adatokkal cáfolta a szervezet megtévesztő jelentését – írja a V4NA Hírügynökség.

2010-ben a polgári kormány stratégiája középpontjába helyezte a munkahelyteremtést és a családok megerősítését, és azóta is kiemelt feladatának tekinti, hogy segítse a nőket minden élethelyzetben, legyen szó akár a munkavállalásról, akár gyermekvállalásról, s leginkább a kettő, azaz a család és a munka összehangolásáról. Az Alaptörvény és a családvédelmi sarkalatos törvény is kimondja, hogy Magyarország biztosítja a szülők munkahelyi védelmét és az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését, emlékeztet a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) közleményében.

Tíz éve minden családpolitikai intézkedés úgy született meg, hogy az semmiképpen se akadályozza a szülők munkavállalását. A munka törvénykönyve részmunkaidős lehetőséget biztosít minden kisgyermekes szülőnek, a gyed extra óta nem kell választani a munkabér és az ellátás között, a munkahelyvédelmi akcióterv járulékkedvezményeket ad a kisgyermekeseket foglalkoztató munkaadóknak, a pótszabadság és a táppénz a 2010 előtti rendszerhez képest ma már az anyának és az apának is jár, és nagyszabású bölcsődefejlesztési program is segíti a dolgozó szülőket, aminek hatására mára hatvan százalékkal nőtt a férőhelyek száma.

Az Amnesty-jelentés megállapításai és ajánlásai mindössze negyven interjún és egy 266 fős, nem reprezentatív kérdőíves teszten alapulnak. Az anyag készítői tudatosan igyekeznek szembeállítani a nőket és a férfiakat, és arra tesznek javaslatot, hogy visszaálljon a már megbukott segélyezési alapú családi támogatások rendszere, amely különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozná a gyermeket nevelő szülőket.

A tanulmány nem vesz tudomást olyan tényekről, minthogy Magyarországon nőtt az elmúlt években legnagyobb mértékben a nők foglalkoztatása, hazánk dupla annyit költ családtámogatásokra, mint az uniós országok átlaga, a családi ellátások összege nőtt – a gyed esetében ez például meg is duplázódott –, valamint egyre nő az apák részvétele a gyermekek gondozásában ( pl. a gyeden lévő apák száma ötszörösére emelkedett 2010 óta).

A jelentés által sugalmazott helyzettel szemben az elmúlt évek adatai azt bizonyítják, hogy a családpolitikai intézkedéseknek hatására a kisgyermekes nőknél is soha nem látott mértékben nőtt a foglalkoztatottság, a 25–49 éves nők foglalkoztatási rátája 77,1 százalékra emelkedett 67 százalékról. A háztartásokban élő gyermekek száma alapján legnagyobb mértékben a három és több gyermeket nevelők foglalkoztatása emelkedett 51,7 százalékra, amely negyvenszázalékos emelkedés, míg a gyermektelenek és az egy- és kétgyermekesek között 13 százalékos volt a növekedés.

Mindez természetesen a kormány édesanyákat támogató intézkedéseinek eredménye, ahogy az is, hogy a három év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája 44 százalékkal emelkedett 2010 óta, a három és hat év közötti gyermeket nevelőknél pedig 28 százalékkal, ami mára 75 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, miközben 2004 és 2010 között nem volt elmozdulás az 58 százalék körüli értékről.

A jelentés nem veszi figyelembe, hogy a magyarok alapvetően családpárti, de ugyanakkor a munkát tisztelő emberek, akik ugyanolyan mértékben egyetértenek azzal, hogy jó, ha két kereső van egy családban, mint azzal az állítással, hogy a családanyai szerep legalább annyit ér, mint a munkaerőpiacon dolgozni. A munka és a család becsülete ugyanúgy megjelenik a nők és a férfiak értékrendjében is, amelyet olyan programok is erősítenek, mint például a családbarát munkahelyek támogatása.

A már megvalósított intézkedések adatokkal alátámaszthatóan segítik a nők, édesanyák munkaerőpiaci helyzetének javulását. A komplex és célzott családpolitika erős lába lett a mai társadalomnak, mely a korábbi időszakokkal szemben valóban a választás szabadságát kínálja a nőknek, biztosítva azt, hogy a munkavállalás és a gyermekvállalás ne egymást gátló, hanem egymást erősítő tényező legyen – olvasható a V4NA Hírügynökség honlapján.